Századok – 1983
BESZÁMOLÓ - 800 éves a magyar hivatali írásbeliség (Borsodi Csaba) 450
BESZÁMOLÓ 800 ÉVES A MAGYAR HIVATALI ÍRÁSBELISÉG 1181-ben kelt III. Béla magyar király oklevele, amelyben szükségesnek mondja, hogy a király elé kerülő ügyek írásba foglaltassanak. A szakirodalom ezen oklevél alapján arról beszél, hogy III. Béla elrendeli az írásbeliséget. Ez a kijelentés ilyen formában nem állja meg a helyét, de kétségtelen, hogy ez a dátum fordulópontot jelent hazai írásbeliségünk történetében. Ennek a nevezetes dátumnak a megünneplésére két napos — kiállítással egybekötött — konferenciát szervezett 1981. november 25—26-án az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történelem Segédtudományai Tanszéke. A tudományos ülésszakon elhangzott mintegy harminc előadás és hozzászólás a magyar írásbeliség 800 esztendős történetének legszélesebb rétegeit mutatta be. Kronologikus rendben haladva a magyar rovásírástól kezdve a közép- és újkor írásbeliségén keresztül a mai modern közigazgatási, gépesített ügyintézésig szemlélhettük e fontos ágazat fejlődését. Képet kaptunk a közhivatali, a magán, a városi és falusi írásbeliségről, az írásos ügyintézés változásáról, az írásbeliség oktatásáról. A két nap során elhangzott előadások jól tükrözték azt a sokszínűséget, amely a történeti segédtudományoké fontos ágát jellemzi. Dr. Unger Mátyás megnyitó szavai után az 50 éves oktatói jubileumát ünneplő Kumorovitz L. Bernât professzor tartotta az első előadást, Tótsolymosi Apród János mester küküllei főesperes kancelláriai működése címmel. Tótsolymosi Apród János mester krónikája Előszavában így mutatkozik be: „Én János jelenleg az erdélyi egyházban küküllei főesperes és lelkiekben általános helytartó (vagyok), akkoriban - bár méltatlanul — (Lajos király) titkos jegyzője (voltam).” E vallomás korjelölő a szerző krónikájának megítélésében, de merőben ellentmondó vélemények alakultak ki Tótsolymosi Apród János mester kancelláriai működésével kapcsolatban. Kumorovitz professzor előadásában arra adott választ, hogy mikor milyen szolgálatot folytatott a szerző a királyi hivatalokban. Nagyon sok okleveles anyag felhasználásával nemcsak arra kapunk választ, hogy Tótsolymosi milyen szerepet töltött be, hanem arra is, milyen változáson ment keresztül a kancellária Lajos király uralkodása alatt. E rövid ismertetőben nem lehet elmondani, milyen sok új információt hallottunk, ezért befejezésül álljon itt az az adat, hogy mikor és hol szolgált a krónika szerzője Kumorovitz professzor megállapítása szerint. „a. litteratusi munka a (nagy) kancelláriában (-1349-ig) b. jegyzői szolgálat a notariában, azaz a királyi titkospecsétes kancelláriai osztályon a második nápolyi hadjárat idején ( 1350.) és c. cím nélküli (újabb) vezető notariusi működés a nagy kancelláriában kanonoksága és két ízben viselt érseki helynöksége idején (1358-1362-1367, 1367 - Lajos király haláláig? )”
