Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Gyáni Gábor: A budapesti házicseléd-munkapiac működési mechanizmusai (1890-1941) 404
424 GYÁNI GÁBOR az egyesület cselédotthont épített, és a cselédség részére szervezett „nevelő és szórakoztató tanfolyamok” révén próbált hozzájárulni a cselédkérdés „társadalmi megoldásához”.65 A két világháború között a már számszerűen is megragadható helyszerzői ténykedése ugyan nem érte el a legszámottevőbb katolikus szervezetekét, szerepe mégsem elhanyagolható. 1936-ban pl. az egyesület 600, a következő évben pedig 705 közvetítést eszközölt, mellyel nem tartozott a legjelentéktelenebb ilyen típusú társadalmi helyszerzők közé.66 És ezzel még korántsem értünk végére a helyszerzést folytató társadalmi szervek listájának. A legszámottevőbb imént bemutatott szervezeteken kívül még továbbiakat is említhetnénk, amelyek hasonló részletességű tárgyalására egyrészt a források hiánya, másrészt a kisebb jelentőség okán nem szentelhetünk bővebb teret. De talán nem fölösleges közülük néhány jellegzetes típusnak a kiemelése és jelzésszerű érintése. A felekezeti egyesületeket tekintve nem feledkezhetünk meg a cselédhelyszerzést alkalmanként végző református és evangélikus egyházközségekről, s kiváltképp az 1866-ban alakult Evangélikus Nőegyletről.67 Vagy utalhatunk az Izraelita Nőegyletre, amely 1937-ben pl. 120 esetben szerzett cselédeknek alkalmaztatást.68 Ami a világi szervezeteket illeti, első helyre kívánkozik a főként prostitúcióellenes céllal alapított, 1908-tól fennálló Magyar Egyesület a Leánykereskedelem Ellen elnevezésű egyesület. A reformkatolikus körök által is melegen pártfogolt, úri vezetésű patronázsegyesület a Vidéki Nők Átmeneti Otthona néven fenntartott szervezetében cselédek munkaközvetítését is végezte. Ennek a volumene persze nem volt túlzottan nagy, 1937-ben pl. 322 helyközvetítésre került sor.69 A szervezett munkásmozgalom sem hanyagolta el teljesen a cseléd-munkapiac lehető szervezését, bár igaz, hogy túlontúl nagy szerepet sem játszott e téren. Mindenesetre a húszas évek közepén az SzDP Nőszervező Bizottsága megalapította a Háztartási Munkásnők Otthonát, amely egyebek mellett cselédhelyszerzői feladatokat is ellátott. Egy 1926-os híradás szerint az adott évben és havi átlagban 120—130-an keresték fel az Otthont álláskeresés céljából, akiknek a 60%-át sikerült is helyhez juttatni. Egy teljes évre kivetítve az otthon munkaközvetítői forgalma az ezres nagyságrendet is megközelítette.70 Végezetül szólni kell azokról a társadalmi egyesületekről is néhány szót, amelyek a házicseléd-alkalmazottak egyes kategóriáit karolták fel, s kizárólag számukra tartottak fenn munkaközvetítői szolgáltatást. Nevezetesen például az „Uránia” Országos Nővédő Egyesületről (alakult 1911-ben), vagy a „Home Suisse” Svájci Nevelőnők Otthonáról (1882), amelyek egyaránt a nevelőnők kategóriájára korlátozták szociális jótékonykodásukat.71 65L. az egyesület 1898-as, 1914-es, 1915-ös és 1917-es beszámoló jelentéseit, évkönyveit. 6 6Schuler Dezső, Statisztikai Közlemények. 90. köt. 1. sz. 77.; Horony Pálfi Aurél. Statisztikai Közlemények, 91. köt. 1. sz. 61 Horony Pálfi Aurél, Statisztikai Közlemények, 91. köt. l.sz. 98. 6 * Uo. 150. sk. 69Uo.; A budapesti közjótékonyság évkönyve 1915. Bp.. 1916. 248. sk. ,0Gárdos Mariska: A nő a történelem sodrában. Bp., 1942. 157.; A háztartási munkásnó'k. Nőmunkás, 1927'. febr. 15. 71 A budapesti közjótékonyság évkönyve, 1916. 276.; Schuler Dezső, Statisztikai Közlemények, 90. köt. 1. sz. 83.
