Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Blazovich László: A mezővárosi fejlődés néhány sajátossága a középkori Hódmezővásárhelyen és környékén 394
A MEZŐVÁROSI FEJLŐDÉS A KÖZÉPKORI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 403 A földművelés, a vadgyümölcsösök, ligetes szőlő-telepek, a halászat a létfenntartás biztosítékául szolgáltak az itt élő nép számára, az állattenyésztésből származó felesleg a kereskedelembe kapcsolódás lehetőségét jelentette.67 E földrajzi és gazdasági keretek és több alkalommal a szerencse - pl. országos fejlődési tendenciákat az adott helyen miként erősítette vagy gyengítette a földesúr birtokról, gazdálkodásról kialakított szemlélete — a három település közül Hódvásárhely számára biztosította leginkább a törés mentes utat. Lépésről lépésre haladt előre. Hód és a fórumként jelentkező Vásárhely a 14. században egyesülnek, majd a 15. század derekán további településekkel — Szent Mihály utcája, Tarján, Ábrány — olvadnak egybe. A másik két településről hasonló adataink nincsenek, sőt alaprajzukra sem következtethetünk, mindössze annyit tudunk, hogy Csomorkánynak egynél több utcája volt. Hódvásárhely további fejlődésének, miként Donáttornyáénak is, a Hunyadiak adtak lendületet.68 Bár semmiféle privilégiumot igazoló oklevél nem maradt fenn Hódvásárhelyen, a bíró és az esküdtbírák együttes jelenléte mezővárosi jellegű közigazgatási rendre utal. Gazdasági fejlődését pedig bizonyítja, hogy a 15. század első harmadában kastélyt építettek a területén, ami körzetében betöltött központi szerepét igazolja. Miután a mezővárosi fejlődésre vonatkozóan végigkövettük Hódvásárhely fejlődésének történetét, megállapíthatjuk: a település a 15. század derekára érte el a mezővárosi szintet.69 Donáttornya a Mátyás királytól kapott kedvezmények ellenére sem tudta megőrizni helyét az őt környező települések rangsorában, és ugyanez lett a sorsa a 16. század derekán oppidumként említett Csomorkánynak is. Bár lakosságszámukat illetően vetélkedtek Hódvásárhellyel, a történelmi és gazdasági körülmények alakulása, változása folytán az előbbi szerepét Szentes, az utóbbiét a valamivel távolabb eső Orosháza vette át. A tárgyalt vidék történetét áttekintve továbbá figyelemre méltó jelenségnek tűnik az a töretlen fejlődés, amely Csomorkány és Hódvásárhely tekintetében a török megjelenéséig tart. Eddigi kutatásaink során a három település növekedését kísértük figyelemmel. Igyekeztünk felvázolni azt az utat. amelynek során kiemelkedtek az aprófalvak világából, és bizonyítani azt, hogy közülük Hódvásárhely eljutott a mezővárosi állapot szintjére. Kubinyi András és Fügedi Erik módszerét alkalmazva — a városok művelődési viszonyaiból (az egyetemre eljutó diákok, illetve a kolostorok számából) következtetnek az adott település méreteire70 — megállapíthatjuk: a 15-16. századi majd 800-ra tett mezőváros közül sem Donáttornya, sem Hódvásárhely nem emelkedik ki. Az átlagot képviselték, és ezt megtartva lett az utóbbi későbbi történetével az alföldi mezővárosi lét reprezentánsa. 6 ''Bácskai V.: 68-69. Székely tíy.: i. m. 309-322. “A Hunyadiak várost támogató politikáját a Debrecen és Szeged számára adott kiváltságlevelek, ill. a korábban kapott jogokat megerősítő' oklevelek is igazolják. Balogh István: Adatok az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV-XV. században. (Debrecen határának kialakulása.) Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve III. Szerk. Gazdag István, Debrecen. 1976. 13. és 22. jegyz. ReiznerJ.: i. m. 61. "‘‘Fügedi E.: i. m. 322-323. ’"Városhálózat. 60-67. Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. Századok. 1972. 69-95. 7*
