Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Blazovich László: A mezővárosi fejlődés néhány sajátossága a középkori Hódmezővásárhelyen és környékén 394
402 BLAZOVICH LÁSZLÓ tálja azt az utat, miként tűnik el, szűnik meg a 16. század során számos dél-alföldi falu. a hol gyors, hol lassú haldoklásnak a török csak a végső kegyelemdöfést adja meg. Donáttornyát a 16. század első harmadában hűbérura nem tudta megvédeni5 9 az állandósuló határviták okozta villongások közepette, és lakói a szomszédos földesurak erőszakosságaival szemben is nélkülözték uruk óvó kezét.60 Sérelmeikért maguk álltak bosszút, amikor Dóczi János szegi kastélyában Dózsa parasztháborújának idején ötven forintra becsült kárt okoztak.61 A település hanyatlásának biztos jeleként megkezdődött a jobbágylakosság elvándorlása, szökése. 1517-ben például heten távoztak el Jaksics Márk birtokaira, Nagylakra és Árkosra.62 Két újabb költözési hullám (1536, 1549) után Donáttornya már csak árnyéka önmagának, és bár többször próbálkoztak újratelepítésével. a tatárok 1596-os pusztítását, akárcsak Csomorkány, már soha többé nem tudta kiheverni, a későbbiekben csak pusztaként, határrészként kerül elő neve az írásos forrásokból.63 Mint ismeretes, alföldi településeink — így Hódmezővásárhely és környéke — középkori történetéről igen kevés adat maradt az utókorra. Éppen ezért felhasználva a várostörténeti kutatások eddigi eredményeit, a rendelkezésünkre álló adatokat, összehasonlító, mérlegelő módszerrel elemezve dolgoztunk. Hosszabb, a 13. századtól a 16. század közepéig terjedő időszakot vizsgálva próbáltuk megragadni a tárgyalt három település fejlődéstörténetének jellemzőit. Csomorkány, Donáttornya és Hódvásárhely időbeli eltérésekkel a magyarországi mezővárosi fejlődés jegyeit viselik magukon. Az aprófalvak világából kiemelkedve lassan jutottak el a mezővárosi szint küszöbéig fejlődésükben. Ezt igazán túlhaladni csak Hódvásárhely tudta kedvező földrajzi helyzetéből következően (szárazföldi, vízi utak itteni találkozása).64 Az áruk érkezése és a terményfelesleg elszállítása során egyaránt szerencsésebbnek bizonyult helyzete társaiénál. A háborús veszélyek idején pedig lakói meghúzódhattak a közelben lévő „vízivilág” rejtekhelyein. Csomorkány és Donáttornya lakóinak erre kevésbé volt módjuk. (E földrajzi körülmény is közrejátszott abban, hogy Donáttornya hanyatlása idején a szomszéd Szentes erősödött meg; lakói a Tisza kiöntései között, a közeli szigetén könnyen elrejtőzködhettek a támadók elől. Majd a térség településhálózatában átvette a korábban tekintélyesebb Donáttornya szerepét.) A tárgyalt térségben az árutermelő gazdálkodás kialakulása után a mezőségi rész települései fejlődtek jobban. Az inkább állattenyésztő életformát biztosító rétségi területek, amelyeken a földrajzi helyzet adta lehetőségek miatt csak kevesebb számú lakosság tudott megélni, lemaradtak a gazdálkodás és lakosságnövekedés versenyében.65 A Hódvásárhelyhez közel fekvő két település, Mártély és Rét-Kopáncs stagnáló helyzete is mutatja ezt.66 "Dl. 20631,20703, 20856,20869, 20884, 20885, 21014, 21784, 21898. "Dl 23640. '''Antonius Fekete Nagy-Victor Kenéz-Ladislaus Solymosi-lleisa Érszegi: Monumenta Rusticorum in Hungária Rebellium anno MDXIV. Publicationes Archivi Nationalis Hungarici IL Bp. 1979. 273. "Dl. 22732. t3Bor. II. 156. 6"Múlyusz E.: i. m. 130. 6 5 Vö. Bálint Csanád: Természeti földrajzi tényezők a honfoglaló magyarok megtelepedésében (térképpel). Ethnographia. 1980.41 -42. "Szeremlei II. 365-370., 392-398.
