Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Malakasses; John Thomas: British-American conflict over the question of the monarchy in Greece The first phase of the active Britisch intervention in Greece and the prelude to the American involvement in the affaire of Greece (Ism.: Niederhauser Emil) 244
244 TÖRTÉNETI IRODALOM már a közérthetőséget veszélyezteti. A könyv tüzetes tanulmányozása nem hagy kétséget afelől, hogy Kirschner Bélának határozott véleménye, ítélete van a tárgyalt kérdésekről, bemutatott személyiségekről. Mégis — úgy hisszük - nem lett volna felesleges egy olyan összegező fejezet megírása sem, amely a témában kevésbé járatos olvasót a legfőbb összefüggések vonalán segítette volna az eligazodásban, és - magának a tárgyalt kérdéskör helyének, jelentőségének az adott korszak történelmi problematikája egészében való elhelyezésében. Pritz Pál JOHN THOMAS MALAXASSES: BRITISH—AMERICAN CONFLICT OVER THE QUESTION OF THE MONARCHY IN GREECE. THE FIRST PHASE OF THE ACTIVE BRITISH INTERVENTION IN GREECE AND THE PRELUDE TO THE AMERICAN INVOLVEMENT IN THE AFFAIRS OF GREECE Ióannina, 1980,1071. (BRIT-AMERIKAI KONFLIKTUS A GÖRÖGORSZÁGI MONARCHIKUS RENDSZER MIATT. A GÖRÖGORSZÁGI AKTÍV BRIT INTERVENCIÓ ELSŐ SZAKASZA ÉS AZ ELŐJÁTÉK AZ AMERIKAIAK BELEKEVEREDÉSÉHEZ A GÖRÖGORSZÁGI ÜGYEKBE) Az 1944-es brit intervenció és a görög polgárháború fő eseménysorai már régóta ismeretesek, éppúgy az angol bábáskodásba görög monarchikus rendszer felett. Malakasses most a nemrég hozzáférhetővé tett amerikai külügyi levéltári anyag alapján helyezi újabb megvilágításba az eseményeket, éles bírálattal az elavult és gyűlölt monarchiát mindenképpen megmenteni kívánó angol külpolitikával szemben, de kritikusan az angol kívánságoknak részben eleget tevő amerikai állásponttal szemben is. A monarchia restaurálásától kezdve rövid áttekintést ad az Egyesült Államok állásfoglalásáról Görögország vonatkozásában, ennek lényege a brit érdekek elsőbbségének teljes elismerése. A tanulmány a német megszállástól, a görög király és a kormány Kairóba menekülésétől kezdve vizsgálja részletesebben az amerikai és a brit álláspont alakulását. Kimutatja, hogy az amerikai kormány eleve fenntartásokkal tekintette a Metaxas-féle diktatúra révén kompromittált uralkodó politikai helyzetét és súlyát, megbízható információkkal rendelkezett arról, milyen - enyhén szólva - népszerűtlen a monarchikus rendszer Görögországban. Tisztában volt azzal is, hogy az országon belül a Görög Kommunista Párt vezetése alatt álló EAM-ELASZ ellenállási mozgalom gyakorlatilag az egyetlen komoly erő a fasiszta megszállók ellen vívott harcban. A szerző szerint a Közel-Keleten vezető szerepet játszó amerikai katonatisztek rokonszenveztek is vele. Az angol kormány azonban a jogfolytonosság érdekében ragaszkodott a királyhoz és kormányához, a felszabadítás utáni visszatérésükhöz. Az amerikai kormány több ízben tett lépéseket, hogy az angolokat rábírja legalább a kormány kiszélesítésére és annak kimondására, hogy a felszabadulás után a görög nép maga döntse el, nyilván népszavazás formájában, milyen államformát kíván. Gondosan ügyelt arra is, hogy az amerikai haderőt távol tartsa az esetleges görögországi intervenciótól. Az amerikai tartózkodás természetesen az angol kormány balkáni partraszállási terveinek is szólt. Brit sürgetésre mégis hozzájárult a király 1943 júliusi rádióüzenetéhez, amely ugyan célzott a későbbi népi döntésre az államforma vonatkozásában, de mégis az egyetlen legális hatalom nevében szólalt meg. Az amerikaiak támogatták a hazai ellenállási mozgalom képviselőinek kairói tárgyalásait a görög kormánnyal, az ellenállási mozgalom két szárnya közt kirobbant polgárháború fegyverszünettel való lezárását. A szerző érinti a szovjet állásfoglalás kérdését is 1943 második felében, és utal arra, hogy a szovjet kormány szintén elismerte az angolok elsőrendű érdekeltségét Görögországban, nem is tartott
