Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Ágh Attila: "Középkori elmaradottság" és "modern alulfejlettség" 3
„KÖZÉPKORI ELMARADOTTSÁG” ÉS „MODERN ALULFEJLETTSÉG’ 15 meghatározott agrárterület sajátos, viszonylagosan önállósult funkciója egzisztál, s ezért képtelenség a középkorban a „városi kapitalizmus” és „falusi feudalizmus” szembeállítása, hiszen egy közös gazdasági rendszer kifejeződései. A fejlődő országokban a „falusi prekapitalizmus” és „városi kapitalizmus” szembeállítása éppolyan abszurd, mivel azok is közös tőről fakadnak, és egyugyanazon rendszer közös funkcióit testesítik meg, az alapvető különbség az, hogy a „városi kapitalizmus” — legalábbis jelenlegi formájában — kívülről erőszakosan bevitt gazdasági forma, amely megpróbálja a „vidéki prekapitalizmust” a maga funkciójává átalakítani (olcsó munkaerő szállítása az export szektor számára).2 7 Kula szerintünk jó elvi-módszertani kiindulópontot ad a feudális gazdaság tanulmányozásához, de nem foglalkozik a feudalizmus „általános válsága” problematikája széles körű elemzésével. Ezért az elvi-módszertani kérdések tisztázása után a Dobb— Sweezy vitához kell fordulnunk, amelyben a feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet főbb kérdései úgy vetődtek fel, hogy a világkapitalizmus egész fejlődése és a harmadik világ történelmi sorsa alkotta a vita általános hátterét. II. A Dobb-Sweezy vita A II. világháborút követő években a marxisták számára a világkapitalizmus válsága és a szocializmusra való átmenet problematikája került előtérbe. így vált a döntő problémává a kapitalizmus egész élettörténete Dobb számára is a Tanulmányok a kapitalizmus fejlődéséről (1946)'c, munkájában, amely a feudalizmus válságának sajátos ábrázolásával viták egész sorát váltotta ki. Dobb a kapitalizmus keletkezésében és felbomlásában egyaránt a belső-nemzeti fejlődésre és az osztályharc szerepére helyezte a hangsúlyt a termelési mód, a termelési viszonyok átalakításában,28 A II. világháborút követően azonban világosan kirajzolódott egy másik irányzat is, amely a kapitalizmust mint világgazdaságot közelítette meg, s a kapitalizmus keletkezését és jelenlegi válságát egyaránt világrendszer-jellegéből vezette le. Ennek az irányzatnak a legjellegzetesebb terméke Paul Baran A növekedés politikai gazdaságtana (1957) c. műve, amely elsőként magyarázta a harmadik világ alulfejlődését az országok közötti értéktöbblet-transzfer, vagyis a 21W. A. Lewis ugyanakkor nem tekinti az iparüag fejlett országok egykori „falusi gazdaságát” statikusnak, hanem azt hangsúlyozza, hogy az ipari forradalom csak olyan országokban ment végbe, ahol már előzőleg forradalmasították a mezőgazdaságot. Csak a mai fejlődő országok mezőgazdaságát tekinti eredendően statikusnak, mivel nem veszi figyelembe a tőkés világgazdaság rájuk gyakorolt hatását. Lewis munkásságában ezért az alulfejlődés - gyakorta használt terminológiával a „backwash” effektus, azaz a fejlettebb visszalöki fejlődésben a fejletlenebbet - leírása meglehetősen egyoldalú. Vö. W. A. Lewis: The Evolution of the International Economic Order Princeton Paperbacks, 1978, 10. skk. 2tM. Dobb: Studies in the Development of Capitalism, 1946, Routledge and Kegan Paul, London. A könyv általunk használt 1978-as kiadása a 13. kiadás az eredeti óta. A vita természetéből adódóan Dobb a vita során élesebben és rövidebben fogalmazta meg álláspontját, így azt elsősorban vitacikkei alapján igyekszünk bemutatni. A vita legutóbbi összefoglalása és értékelése a Dobb vonalát követő R. Brenner két tanulmányában található, ezeket az írásokat az alábbiakban felhasználjuk Dobb véleményének bemutatására, s részben kritikájára is.
