Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Ágh Attila: "Középkori elmaradottság" és "modern alulfejlettség" 3
14 ÁGH ATTILA az egészet, hanem önmagában is ellentmondásos, ugyanis a piaci árak a gazdaság mozgásának nem megbízható jelzései, mivel a „statisztika előtti korban” az árak nagy kilengései a természetesek, s így a töredékes adatsorban az árak eleve félrevezetőek: „Végül megkockáztathatjuk az általánosítást: a prekapitalista társadalmakban számos gazdasági mutató nagy kilengéseket mutat rövid távon és igen kis változásokat a trendvonalban, az ipari társadalmakban viszont a rövid távú kilengések lecsökkennek, a trendvonal változása viszont felgyorsul.”24 Kula elméleti megközelítése és gazdasági modellje már csak azért is fontos számunkra, mert a feudális gazdaságot két szektora szerves egységében bemutatva a hasonlóan kétszektorú - ún. hagyományos és modern - mai harmadik világbeli társadalmakban keres párhuzamot: „Kutatásunk céljának megfelelően meg kell vizsgálnunk ilyen modellek kialakításának lehetőségét mind a jelenlegi kapitalista társadalmak múltja, mind pedig az iparosítás előtti, a piaci termelés alacsony szintjén álló, társadalmak jelene tanulmányozásával. A jelenlegi elmaradott társadalmak kutatásában a legelterjedtebb és leghasznosabb modellt. .. Lewis dolgozta ki. A modell két szektor megkülönböztetésén alapul, amelyet a szerző * kapitalista szektornak«, ill. »önellátó szektornak* nevez, amely terminusok megfelelnek a »> piacra termelő szektor« és a»naturális szektor« széles körben használt fogalmainak... Ebben a modellben fejlődés csak a piacra termelő szektorban megy végbe, míg a naturális szektor fokozatosan háttérbe szorul és elnyelődik. A Lewis-modell hasznossága a jelenlegi elmaradott országok kutatásában kétségtelen, de megvannak a korlátái. Az ellene megfogalmazott kritikai megjegyzések többsége a két szektor radikális szétválasztását és szembeállítását illeti... A két szektorra való felosztás, amit Lewis joggal hangsúlyoz, nem felel meg a gazdasági egységek felosztásának, hanem valamennyi gazdasági egységben benne foglaltatik ... Ha ezt nem ragadjuk meg, nem tudjuk kifejteni az autonóm gazdasági.fejlődés akadályait az elmaradott országok többségében, mindenekelőtt ott, ahol postfeudális típusú a gazdaság... Az a feltételezés is, hogy a hagyományos szektor teljesen stagnál, erősen kérdéses ... Nem fogadható el, hogy a mezőgazdasági kisvállalatnak nincs meg a legcsekélyebb esélye sem a bővített újratermelésre, a beruházásra és a munka termelékenysége fokozására.”2 s Kula tehát eljut ahhoz az alapvető felismeréshez, hogy „A jelenlegi elmaradott országok gazdaság és a gazdaságtörténet kutatóinak együttműködése kölcsönös előnyökre vezethet”26, s ebben az értelemben maga is felhasználja, s egyúttal megbírálja Lewis modelljét. A Lewis-modell alapvető korlátozottságát — a fejlődő országok marxista és progresszív irodalmával egybehangzóan — a duális jelleg abszolutizálásában, azaz kölcsönös elszigeteltségének - Lewis csak egyetlen kapcsolatot tételez fel közöttük, a munkaerő felszívását a hagyományos szektorból a modern szektor által — tézisében látja, s megkíséreli, hogy a kétszektorúság elvét megtartva, túllépjen Lewis dualista modelljén a középkori gazdaság életének ábrázolásában. A Lewis-modell szélsőséges dualizmusa valóban a „falusi gazdaság” és „városi gazdaság” újkori szembeállításából és az előbbivel szembeni előítéletekből (statikus és önmagában fejlődésképtelen) fakad. Holott jól tudjuk, hogy a középkori „városi gazdaság” nem autonóm gazdasági egység, hanem mint egy 5 4Uo. 181. ísUo. 20-23. S6Uo. 24.
