Századok – 1983
VITA - Károlyi Mihályné: Megjegyzések Hajdú Tibor: "Károlyi Mihály: Politikai életrajz" című könyvéhez 176
VITA 191 Milyen nehéz hónapokra gondol a szerző? Károlyinak nem volt semmi oka hálásnak lenni. A tradicionális ellentétek csak megerősödtek a háború évei alatt. Féljem semmiféle szívességet nem kívánt apósának tenni, de egyedül az ország javát akarta azzal, hogy Andrássyt és Ugront bevonják a különbéke-akcióba. Károlyi nem lehetett arról, hogy a király jobban bízott Andrássyban, aki konzervatív és monarchista volt, és félt Károlyi belpolitikájától, mert környezetétől csak azt hallotta, hogy Károlyi forradalmár és köztársaságot akar, és első tette az lenne, hogy a királyságot megbuktassa. Különös, hogy ez volt az arisztokratáknak a véleménye, amikor a szerző szerint Károlyi mindent elkövetett, hogy a régi rendet megmentse! Azt, hogy Károlyi az országra, és nem osztályára gondolt, úgy látszik, nem értette meg a szerző. 323. old. Senki sem tudta, hogyan akarja Károlyi a fegyverszünetben megszabott hat hadosztállyal visszafoglalni Erdélyt és Szlovákiát. Diner-Dénest Belgrádba küldte, kíséreljen meg valamiféle kölcsönös megegyezést Jugoszláviával, Garamit pedig Bécsbe, hogy vegye rá Renner kancellárt, indítsanak közös katonai akciót Csehszlovákia ellen. Károlyi nem akarta Erdélyt és Szlovákiát visszafoglalni, mert tudta, hogy ez nem lehetséges. Ezt Kun Béla akarta. Károlyit Kunnal téveszti össze a szerző. Nem lehetséges, hogy harminchat éven keresztül soha férjem ezt nem említette volna — nekem vagy másnak. Ami lehetséges volt, az a következő: férjem nagyon tartott a román támadástól, és ezért megkérte Garamit, hogy beszéljen Rennerrel, hogy mi volna az osztrák álláspont, ha a románok betörnének? Lehetne-e az osztrák segítségre számítani? Talán a cseh állásfoglalást is szerették volna tudni, hogy lehet-e neutralitásra számítani részükről — onnan meg ne támadjanak. Teljes őrültség lett volna Károlyiék részéről, hogy a román veszély idején azzal foglalkozzanak, hogy háborút indítsanak a csehek ellen! Amikor megkérdeztem Hajdú Tibort, hogy a bécsi levéltárban talált iratokban a „katonai akció” kifejezés szerepel-e, Hajdú azt felelte, hogy nem, „de mi más lehetett volna? ”, tette hozzá. Ezt a feltételezést a legélesebben visszautasítom. Ezt a Károlyi egész külpolitikai koncepcióját kompromittáló valótlanságot a szerzőnek helyre kell igazítania. Fentiekkel kapcsolatban lásd: 1. Károlyi Mihály 1929. nov. 9-e előtt ezt írta Jászi Oszkárnak a fentiekkel kapcsolatban: „Magyarország külpolitikájának alapja az együttműködés az északi és a déli szlávokkal. Egy háború szétrombolná egy ilyen közeledés minden lehetőségét. Ez volt az oka annak, hogy miért próbáltam én a legvéksőkig elkerülni 1919-ben a háborút a csehek ellen.” 2. Károlyi Mihály osztrák államférfiakkal való találkozása előkészítésére vonatkozó iratok 1919. márc. 4—23.: Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Neues Politisches Archiv (NPA) Nachlass Otto Bauers (NOB) Karton 262. Dossier IX/c-Pr. 1919-918. 3. Otto Bauer utasítása a koppenhágai osztrák követ részére 1919. ápr. 7. — HHStA-NPA—NOB Karton 262. Pr. 1919-1172.
