Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
160 VARGA F. JANOS Az Angliai Magyar Tanács bár névleg korábban létrejött, valójában a Szabad Magyarok csatlakozásával bontott zászlót. Április 23-án Károlyi a Tanács bemutatkozó nagygyűlésén rámutatott, hogy az egységet ezekben a tragikus órákban a tenniakarás és a kötelességérzés hozta össze. Hangsúlyozta, hogy nem kormányt, vagy azt helyettesítő szervet alakítottak, hanem csupán tanácsadó testületet, amely kizárólag külföldön képviselné a magyar népet, a „másik Magyarországot”, s védené az igazi magyar érdeket. A szabadságot otthon kell kivívni — mondotta —, az itteni összefogás legyen példa különböző világnézetű emberek német- és Horthy-elleni összefogására. Kérjük az otthoniakat, mondta Károlyi, „tegyenek meg sokkal többet, mint amit lehet, mert Magyarország sorsa függ magatartásuktól”. Végül németellenes összefogásra szólította fel az amerikai és a világ magyarságát.3 7 A Tanács összetétele a következőként alakult: az Új Demokratikus Magyarországért Mozgalom részéről Károlyi Mihály, Károlyi Mihályné, Duczynska Ilona, Kellerman Zoltán elfogadták a Szabad Magyarok Egyesületétől delegáltakat — csak Révai személyén volt a tanácsülésen némi vita38 —, a Londoni Magyar Klub részéről Szüsz Miklóst, Kellner Györgyöt, Seiber Sándort, Moskovics Hugót jelölték és a Tanács tagjai sorába kooptálta a szervezeteken kívüli Polányi Mihályt, Lévy Bélát és Ignotus Pált.39 1944 áprilisában—májusában egy pillanatra úgy látszott, hogy az ország megszállása egy vákuum-helyzetet eredményezett. Az emigráció felelős vezetői úgy gondolták, ha egységesen tudnak fellépni ebben a helyzetben, bizonyos eredményeket érhetnek el, különösen a Magyarország felé irányuló propaganda, felvilágosító munka és az eljövendő békét előkészítő információs tevékenység területén. Úgy érezték - és joggal —, hogy ezeken a területeken tehetnek valamit egy eljövendő, új demokratikus Magyarországért. E törekvéseik ebben a pár hétben látszólag nem ellenkeztek az angol külügyminisztérium elgondolásaival. Azonban arra nem gondolt ekkor sem senki, hogy az angolok akár félhivatalos szinten is elismerjék őket, csak azt szerették volna, ha egyszerű tanácsadó szervként tudomást vesznek róluk. Az angolok azonban minden átmeneti kisebb bátorítás dacára, nem kívántak egy újabb olyan emigráns szervezetet, amellyel egyszer majd akármilyen szinten is „tárgyalni kell”. A Foreign Office-t továbbra is elsősorban főként a használhatóság szempontjai vezették, és nem változott semmit az az alapelv, hogy csak az angolokkal szövetséges államok emigrációit ismerik el. A „használhatóság szempontjából” Károlyi nem volt a legmegfelelőbb vezető, bár kezdettől hangoztatott rendíthetetlen Horthy-ellenessége most átmenetileg egybeesett a hivatalos angol külpolitika vonalával, de radikális baloldali kiállása, politikai „merevsége”, állandóan hangsúlyozott oroszbarátsága és igénye a mély és azonnali társadalmi-gazdasági reformok magyarországi megvalósítására nem váltottak ki különösebb szimpátiát az angol külügyminisztérium hivatalos tényezőiből. Amikor május 4-én Révai András benyújtotta a nagyobbrészt Károlyi által írt Magyar Tanács programját, D. Allen a magyar ügyek referense a következőket jegyezte fel az aktára: „a dokumentum nem tüntet realizmusával. Bizonyos, hogy nem fog jeget tömi Magyarországon”, majd megjegyezte, hogy az eredeti sokkal orosz-centrikusabb volt, és ”P I. Arch. 704 f. 242 öe. 71. 3 8 P. I. Arch. 704 f. 39 öe. 112. A Tanács április 25-i ülésének jegyzőkönyve. 39MTA Kézirattár Ms 5367/79 Ignotus-Hatvanyhoz 1944. máj. 13-án; P. I. Arch. 704 f. 39 öe. 115-16.
