Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
AZ ANGLIAI MAGYAR TANÁCS TÖRTÉNETE (1944-45) 157 előzetes programtervét.2 0 Időközben a Szabad Magyarok Választmányán belül is jelentkeztek az azonnali egység hívei. Mikes György, a választmány tagja március 24-én levelet intézett Révaihoz, amelyben a testület sürgős összehívását kéri az egységhez való csatlakozás tárgyában, és egyben javaslattervezetet is nyújt be, mely szerint az „ ... Egyesület tagjai felkérik az Egyesület választmányát, hogy gróf Károlyi Mihály által 1944. március 13-án kibocsátott felhívást nyilvánosan üdvözölje, és tegyen lépéseket, hogy e felhívásban közölt program alapján a » New Democratic Hungary « mozgalommal és a Londoni Magyar Klubbal egységes angliai magyar szervezetet alakítson.”21 Révai András nem akarta elsietni az ügyet, Mikest is a kérdés megfontolására intette, de a körülmények mégis gyors cselekvésre késztették. Nemcsak a hazai események és a két londoni egyesület által létrehozott egység sürgette azt, hanem az angol külügyminisztérium egységes szervezet létrehozására irányuló óhaja is. A. Macartney professzor is — aki Révai és az egyesület támogatója volt — úgy látta, hogy Károlyi teljes mértékben uralja a helyzetet, és javaslatában, melyet a Foreign Office Központi Ügyosztályához küldött, leszögezte, hogy Károlyi nélkül nem képzelhető el semmilyen egységes magyar szervezet. Bár ő személy szerint nem volt híve Károlyinak és az egységnek sem.2 2 A Szabad Magyarok Egyesületének Választmánya 1944. március 27-én elhatározta, hogy Mikes György javaslatát elfogadva április másodikára az egység tárgyában a közgyűlést összehívja.2 3 Az általános politikai helyzetről és az egység kérdéséről a közgyűlésen Iványi Grünwald tartotta a beszámolót. Bizonyos mértékig hangoztatta a Választmány még meglevő kételyeit és a Londoni Magyar Klub felelősségét - a vezetés koalíciós elvének feladásában, de ígéretet tett a tárgyi szempontok fokozott érvényesítésére. Kihangsúlyozta és a deáki mondással — hogy a hazát semmiféle előnyért nem szabad kockáztatni — aláhúzta a Károlyi „tiszteletre méltó személyével” kapcsolatos aggályaikat is.24 Tehát Károlyival csak akkor tudnak együttműködni, ha azt a haza érdekében valónak találják, és az véleményük szerint nem fog sok kockázattal járni a hazára nézve. Mikes György a Választmány beszámolójától eltérően, a Károlyi melletti nyílt kiállást és a márciusi harci program nyilvános üdvözlését szorgalmazta. Károlyi vezető szerepének szükségességét a következőkkel indokolta: 1. Csak a baloldal melletti nyűt kiállásnak van értelme. 2. Észre kell venni azt a presztízs-emelkedést, amellyel a csehek és az oroszok Károlyit körülveszik - remélhető, hogy ez majd az angoloknál is bekövetkezik. 3. „A mi deklarációnk és Károlyi proklamációja között nyilvánvalóak a különbségek ... A különbség az, hogy Károlyi már hónapok óta hirdet aktív ellenállást. .. szabotázst... a S0Uo. Iványi Grünwald-Szüszhöz 1944. márc. 22-én; SzüszMiklós-Iványihoz 1944. márc. 28- án. 21 Uo. Mikes György-Révaihoz 1944. márc. 24. 2 2 PRO FO 371.39246 C 4288 A. Macartney-F. K. Robertshez 1944. márc. 31. Macartney négy szubjektív tényezőt emel ki, amelyek szerinte döntőek abban, hogy Károlyi uralja a szituációt; 1. Teljes elvi intranzigencia és rendkívüli hiúság, melynek következtében nem működik együtt senkivel, és ragaszkodik a vezető szerephez 2. Az a támogatás, amelyet a csehektől, és gyanítja, hogy a szovjetektől élvez. 3. Ártatlan brit baloldaliak támogatása 4. Vonzerejének teljes magyarországi hiánya. 2 3 Révai Collection. Jegyzőkönyv a Szabad Magyarok Egyesületének 1944. márc. 27-i választmányi üléséről. 2 4Uo. Iványi Grünwald beszámolója a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesületének ápr. 2-i közgyűlésén (egykori beszédvázlat).
