Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
158 VARGA F. JÁNOS földalattiak segítségét és Titóhoz való csatlakozást. Ma ezt már mindenki vallja, és ha ezek a tények Károlyit igazolják, ezek nem maradhatnak politikai következmények nélkül... ez súlyos félreértésekre adhatna alkalmat.” Fontos, szögezte le hozzászólásában Mikes György, hogy az egység melletti választás ne az orosz közeledés, hanem a német megszállás következménye legyen. Az Egyesület legfontosabb érdeke szerinte, hogy hangjukat és véleményüket a Tanácson belül tudják hangoztatni.2 5 A hozzászólók nagy többsége Mikes indítványát, az egység létrehozását támogatta, és a közgyűlés végül Károlyihoz intézett üzenetében üdvözölte a márciusi harci programot.2 6 Tehát „ ... a lényegekben egység, a kevésbé fontos dolgokban szabadság és mindenekfelett szeretet” zárta be az egység mellett nyílt demonstrációvá vált összejövetelt Iványi Grünwald. A Tanács megalakulása Vajon megvalósítható volt-e mindez az egymással szembeni kölcsönös előítéletekkel terhelt londoni emigráns politikai légkörben? Formailag úgy tűnt, hogy igen. A szabad magyarok programja demokratikus program volt, mely az Atlanti Charta alapján állt. Angol—szovjet segítséggel és a hazai ellenzéki erők tevőleges együttműködésével képzelte az ország politikai társadalmi-gazdasági rendjének demokratizálását. Hirdette a háborús felelősök megbüntetését, a tőke uralmának korlátozását, a nagybirtokok felosztását. Hibáztatott minden területi egyezséget, amelyet német segítséggel kötött Magyarország, és tudomásul vette, hogy az új határokat a békekonferencia fogja megszabni.2 7 Károlyi programja fegyveres ellenállást hirdető s azt támogató harci program volt. A harc végcélját nemcsak a németek kiűzésében, hanem a Horthy-rendszer, a „feudálfasizmus” megdöntésében és egy új, haladó, demokratikus Magyarország megteremtésében jelölte meg. A program felvázolta az új demokratikus Magyarország megteremtésének belső feltételeit is.28 Céljukban a proklamációk tehát megegyeztek, különbségeket elsősorban a cél elérésének, megközelítésének módjaiban találhatunk, de ezeknek a londoni emigrációs viszonyok között nem volt nagy jelentőségük. Károlyiékat Révaiéktól elsősorban személyi antipátiák és a kölcsönös bizalmatlanság választotta el. Másodsorban az, hogy a Szabad Magyarok ragaszkodtak a területi kérdés programszinten tartásához. Károlyiék és az emigráció másik csoportja szintén úgy gondolták, hogy Magyarország a békekonferenciától várhat majd méltányosabb döntéseket, de ennek hangsúlyozásától eltekintettek. Kerülni kívánták a súrlódási pontokat a csehszlovák emigráns kormánnyal, mely a Szabad Magyarok mozgalmát úgyis kezdettől bizalmatlanul fogadta. Károlyi azért sem tartotta szükségesnek a területi kérdés állandó hangoztatását, mert ígéretet kapott Jan Masaiyktól, az emigráns csehszlovák kormány külügyminiszterétől, hogy egy új demokratikus Magyarországgal majd másképpen fognak erről tárgyalni. Addig azonban az 1938 novembere előtti határok feltétel nélküli elismerését követelték.2 9 2 5Uo. Szabad Magyarok Egyesületének ápr. 2-i közgyűlésének jegyzőkönyve. 2 ‘Uo. A Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesülete - Károlyi Mihályhoz 1944. ápr. 3. a7P. I. Arch. 704 f. 39 öe. 35. és Révai Collection. A Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesülete Választmányának 1944 márciusi deklarációja. ,$P. I. Arch. 704 f. 39 öe. 67. 2 * Révai Collection. Károlyi Mihály Iványi Grünwaldhoz és Révaihoz 1944. július 25-én.
