Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
AZ ANGLIAI MAGYAR TANÁCS TÖRTÉNETE (1944-45) 153 5000 főre tette.3 Nagy többségük a 30-as évek végén érkezett. így nem voltak hagyományokkal rendelkező egyesületeik, gyökereik, és nem voltak jó összeköttetéseik angol személyiségekkel és kormányszervekkel. 1941 őszén, Magyarország Szovjetunió elleni támadása után közel egyidőben három magyar antifasiszta szervezet alakult. Először a leghatározottabban politikai kontúrokkal rendelkező Londoni Magyar Klub. Alapításában és vezetésében döntő szerepet játszottak a magyarországiak mellett csehszlovák állampolgárságú magyar kommunisták. Szeptemberben hozták létre Zsilinszky Antal, a londoni magyar követség egykori titkárának vezetésével a jó erőket tömörítő, de politikailag több színárnyalatot képviselő Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesületét. Pár nappal később Károlyi Mihály indította el Új Demokratikus Magyarországért mozgalmát, melynek legnagyobb súlyát és vonzerejét az ő személye adta. Számszerűleg ez utóbbi szervezet volt a legkisebb. A Londoni Magyar Klub már 1941-ben felvetette az egységfront létrehozásának gondolatát. 1942-ben szintén megkísérelték az egységes magyar szervezet létrehozását.4 5 Kísérleteik sikertelenek maradtak, bár elvben mindhárom szervezet elismerte az egység fontosságát és szükségességét, de nem tudtak még átlépni kölcsönös egymás iránti bizalmatlanságaikon és nézetkülönbségeiken. A Londoni Magyar Klub egyébként nem volt alkalmas az egységes magyar szervezet létrehozására, részben mert nem voltak a magyar politikai életben „múlttal” rendelkező vezetői: jelentősebb vezetők ekkor még a csehszlovák állampolgárságú kommunisták voltak. Ez utóbbi különösen zavaró tényező és nemcsak állampolgársági kérdés volt. Kétségtelen, hogy furcsán hatott volna egy új független Magyarországért küzdő csoport kezdeményezői és vezetői között egy szomszéd ország állampolgárait látni. Zavaróan hatott az is, hogy a másik két magyar tömörülés nem láthatta tisztán az emigráns csehszlovák politikusok és a CsKP szerepét a Klub létrehozásában és működésében. Olyan helyzetben, mikor a két szomszéd ország között határaik kérdésében két és fél évtizedes komoly, vérre menő nézeteltérések voltak, és az emigráció elleni egyik legfőbb és leghangosabb budapesti vád éppen az ország „kiárusítása” volt,s az emigráció egységének megszervezése és vezetése nem kerülhetett a csehszlovákiai magyar emigránsok kezébe. Másrészről az emigráns magyar szervezetek közötti legsúlyosabb nézetkülönbségek éppen a területi és a határkérdésekben voltak. Károlyi kezdetben igen bizalmatlan volt a Szabad Magyarok mozgalmával szemben. Szerinte Zsilinszky és számos társa „ ... csak úgy maradhatott Londonban, hogy színleg antinácinak adta ki magát”.6 Később, miután meggyőződött jóhiszeműségükről, több kérdésben is együttműködött velük. így pl. együtt tiltakozott az újvidéki atrocitások ellen Zsilinszky vei az angol nyilvánosság előtt.7 A két szervezet között 1942 és 1943 forduló3 A Foreign Office számára a magyar emigrációról 1942 novemberében készített összeállítás: The Magyars Abroad: Hungrian Emigré Organisations. Macartney Collection St Antony’s College Library, Oxford, az Angliában élő magyarok számát körülbelül 5000 főre becsüli, a jelentés szerint hasonló az emigráció létszáma a Szovjetunióban 6000, a legnagyobb az Egyesült Államoké: 600 000. 4 Párttörténeti Intézet Archívuma 704 f. 125 öe. 1. továbbiakban P.I Arch. Károlyi-Radó Zoltánhoz. 5Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919—1945 Bp., 1969. 263. ‘Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, továbbiakban MTA Kézirattár Ms 5367/196 Károlyi-Hatvány Lajoshoz 1941. máj. 31. 'Magyarul megjelent: Szabad Magyar Szemle (London) 1942. jún. 24.
