Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
154 ján egységtárgyalások kezdődtek. A Szabad Magyarok Egyesülete elfogadta Károlyiék két legfontosabb fúziós feltételét. Egyrészt nyilvánosan szakítottak Eckhardt Tibornak az Egyesült Államokban megindított Független Magyarországért mozgalmával, másrészt elfogadták Károlyi alapvető követelését, hogy az összefogás célja ne csak a szövetségesek melletti kiállás, hanem Horthy háborúért felelős rendszerének megdöntése és Magyarország gazdasági-társadalmi rendjének gyökeres átalakítása legyen. Károlyi pedig elfogadta Zsilinszkyék javaslatát, hogy az új egyesült szervezet vezetője ne ő egyszemélyben, hanem az egyesületek vezetői legyenek „koalíciós” alapon.8 A megállapodás gyakorlatilag nem valósulhatott meg, mert az együttműködési szerződés aláírásának napján Zsilinszky öngyilkos lett, és Károlyi Révai Andrást, a Szabad Magyarok Egyesületének új vezetőjét nem ismerte el olyan félnek, mint akivel koalíciós alapon együtt tudna működni.9 VARGA F. JANOS Angol álláspontok és az emigráció Az angol külpolitikát ebben az időszakban alapvetően és mindenekfelett a Németország elleni háború győzelmes befejezéséhez vezető legrövidebb út elérése határozta meg. Ezen az úton az angol elgondolásokban Magyarországnak igen kis szerep jutott; az elsősorban az ország háborúban való katonai részvételének csökkentésére, esetleges átállítására és a Németországnak nyújtott magyar gazdasági támogatás visszafogására irányult. 1941 és 1943 között, amikor az angolok még számoltak ezekkel az esélyekkel és azzal, hogy a háború utáni rendezésben még szerepük lehet, súlyt fektettek arra is, hogy a kilépést megelőző tárgyalásokat ők irányítsák.10 Ebben az időszakban nemcsak az ország bombázásától tartózkodtak, hanem propagandájukban kerülték a Horthy-rendszer túl éles bírálatát is, miután az angol propagandát ekkor irányító P. W. E. (Political Warvare Executive) 1942—43-ban úgy látta, hogy Magyarországon nem működik még egyetlen jelentősebb súlyú ellenzéki csoport vagy párt sem, amely Németország aktív ellenzékeként jelenhetne meg. Az angol propaganda céljai ezért — részben a hivatalos Magyarországhoz is szólva — a németek támogatásának csökkentésére, a legális ellenzék valós németellenes összefogására, valamint a német támogatás hasznosságába és egyedüli lehetséges voltába vetett hit megingatására irányultak.11 Az angliai magyar emigráció legfontosabb elvi alapállásának a szövetségesek feltétlen, erejéhez mért támogatását tartotta. Részleteiben azonban nem igazodott mindenben, így a magyarországi helyzet és feladatok megítélésében sem az angol külpolitika és propaganda akkori napi szükségleteihez. Ezt az angol hivatalos szervek sem várták el tőlük. A Foreign Office az emigráns mozgalmak irányában — amelyek nem “Columbia University Butler Library Jászi Papers, továbbiakban Columbia Jászi Papers Károlyi-Jászi Oszkárhoz 1943. jan. 13. ’P.I.Arch. 704 f. 127 öe. 27-28. Károlyi-Mikes Györgyhöz 1943. márc. 16. iaRánki György: Kelet-Közép-Európa második világháborús irodalmának kérdései. Történelmi Szemle 1973 évf. 3-4. sz. erről részletesen: Juhász Gyula: Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban Kossuth, 1978. 11Elisabeth Baker: Az angol propaganda a tengelyhatalmak ellen Délkelet-Európában a második világháború idején. Történelmi Szemle 1979. évf. 3-4. sz.
