Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
MAGYAR-NÉMET IDEGENFORGALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 149 kedelmi „formaságok” betartása nélkül, az ún. „kiürítési terv” keretében, nyíltan kirabolták az országot. A tudatos német eladósodási politika a második világháború végén Magyarországot Németország legnagyobb hitelezőjévé tette. Ekkor a megszálló német csapatok ellátási költségeivel együtt 3,764 millió pengőt tett ki a magyar követelés, a Magyar Nemzeti Bank 1947 évi közgyűlésének jelentése szerint.62 Ezt az óriási passzívumot a németek 10 év alatt érték el. Jellemző, hogy már a háború kitörésének idején, Németország Magyarországnak tartozott a legnagyobb összeggel a vele kliring-kapcsolatban álló országok között (Törökország — 4,5 millió RM, Olaszország —13,1, Jugoszlávia -13,1, Görögország -23,0, Hollandia -28,2, Svájc -28,3, Magyarország 49,1 millió RM.) A magyar aktívum felgyorsulásának iramára jellemző, hogy az 1939 évi szaldó 1942 közepéig majdnem tízszeresére, 470 millió RM-re nőtt. A náci eladósodás nyilvánvaló volt, Clodius már 1942-ben sem titkolta, és miközben rámutatott arra, hogy az 1942-1943-as gazdasági évben várhatóan 700 millió RM aktívum keletkezik, sürgette, hogy további 4-500 millió RM „pengősítését” oldják meg a magyar kincstár és a hitelintézkedések fokozottabb igénybevételével, röviden: fedezetlen papírpénz kibocsátásával.63 A Magyar Gazdaságkutató Intézet 1942 júliusi helyzetjelentésében felvázolta: „.. . a Birodalom az államközi áru kliringekben kb. 5 milliárd értékű áruszállítással van hátralékban az európai országokkal szemben; ennek a tartozásnak érdemi törlesztése természetesen csak a háború után indulhat meg. Nem kétséges, hogy ez a törlesztés akkor minden nehézség nélkül gyorsan bonyolódik. Addig, amíg a törlesztés megindulhat, az exportőrök finanszírozása ... csak a bankjegy-szaporítás, vagy hitelkiterjesztés árán lehetséges.” A német eladósodási politika az idegenforgalom területén a német beutazások fokozásával, vagyis a Magyarországról származó láthatatlan export növelésében testesült meg. A magyar-német idegenforgalmi mérleg évenként állandóan növekvő aktív szaldóval zárult, Magyarország javára. Az ún. cserevonatok forgalmának alakulásánál már korábban megmutatkozott ez a tendencia: összesen 16 929 beutazó német utassal szemben (a cserevonati beutazók 20%-a) összesen mindössze 2018 magyar kiutazó (a cserevonati kiutazók 4%-a) látogatta meg Németországot. A magyar Nemzeti Bank által előírt cserevonati null-szaldós elv tehát a német-magyar relációban nem valósult meg, és a magyar-német kliring-mozgalom magyar aktívumát növelte. Nincs részletesen feltárva az ún. pengőkövetelések felszabadított tételeinek az idegenforgalomban történt felhasználása. Utaltunk az IBUSZ által forgalomba hozott és teljes penzióra szóló ellátásos jegyzetfüzetekre (voucherek). Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank meghatározott külföldi utazási irodákat, ún. „utazási pengőcsekkek” forgalomba hozatalára is feljogosított. E rendelkezés alapján Németország hivatalos utazási irodája, a Mitteleuropäisches Reisebüro megkezdte a pengőcsekkek kibocsátását.64 6 2Országos Levéltár, Kiim. gazdaságpolitikai osztályának iratai 70. cs. Idézi: Buzás-Nagy: Magyarország külkereskedelme 1919-1945. Nagy: Magyarország külkereskedelme a II. Világháborúban 316. * 5Buzás-Nagy: i. m. 228., 316., 319. 64A kibocsátó külföldi utazási iroda csak 65%-ig vásárolhatott befagyasztott pengó't, 35% értékig magasabb árat kellett fizetnie. Nem találtunk adatokat arra, hogy a MER hogyan járt el e 35%
