Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
MAGYAR-NÉMET IDEGENFORGALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 147 lehetővé tette, hogy a szerves és szakszerű módon kiépített propaganda körébe 3000 ostmarki utazási irodát és szállodát, valamint igen sok távolabbi idegenforgalmi szervet tudott az állandó érdeklődés fenntartása mellett, bevonni”. Ezt nagymértékben gátolta az 1939. szeptember 1-én kitört háború „.. .és ezért az Iroda arra szorítkozott, hogy az eddig gondozására bízott területen propagandánk folytonosságát megőrizze, és ezzel a későbbi idők minden bizonnyal újra fellendülő idegenforgalmát előkészítse”.5 7 A bécsi iroda propagandamunkája elsősorban osztrák utasok akvirálása volt. Az Anschluss után nagy aktivitással alkalmazkodott a változott helyzethez és a később kialakított berlini magyar idegenforgalmi propagandaképviselettel együtt (azt időben megelőzve), elősegítette a háborús magyar-német idegenforgalom alakulását. A propagandatevékenységben nem lebecsülendő szerepet töltöttek be a német idegenforgalom budapesti képviseletei. Ezek közül legaktívabb a Német Birodalmi Vasutak expozitúrája,, az RDV-iroda (Reichsbahnzentrale des Deutschen Verkehrs) 1938-ban költözött át új helyére, a Váci utcába. Az ünnepélyes megnyitón megjelent német személyiségek hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy Németország immár Magyarország közvetlen szomszédja volt: filmelőadásokat tartottak (egyedül 1936 folyamán tizennégyezret Budapesten és vidéken), írásos anyagokat (brosúrák, prospektusok, leporellók stb.) osztottak szét. 1935-ben 43%-kal több RDV-füzetet és 161%-kal több külön kiadványt terjesztettek, mint a korábbi évben. Az RDV-szakemberek nagy fontosságot tulajdonítottak az iroda látogatóinak. A személyes kapcsolatok sokoldalú lehetőséget nyújtottak a beszélgetésekre és ennek kapcsán a propagandaanyagok szétosztására. 1936-ban például 54%-kal több látogató kereste fel az irodát, mint 1935-ben. Ezeknek 87%-a magyar volt, és 10,3%-a német.58 Az iroda egyes napilapok főszerkesztőinek és a sajtó más fontos tényezőinek segítségével, napilapokban és folyóiratokban tendenciózus cikkeket, képeket, jegyzeteket jelentetett meg. 1939-ben nyitotta meg budapesti, irodáját a Mitteleuropäisches Reisebüro (MER). A Magyarországon ekkoriban folyó német idegenforgalmi propaganda szerves része volt a háborús náci propagandának. Talán nem felesleges itt is emlékeztetni: mindkettő állami csúcsszerve a Ministerium für Volksaufklärung und Propaganda volt, melynek élén Goebbels állt, és ezen belül az idegenforgalom ügyeit Esser államtitkár, a német idegenforgalom vezetője irányítota. 4. Németország eladósodása, a magyar-német idegenforgalmi mérleg magyar aktívuma A nácik hatalomra jutása olyan időszakra esett, amikor már az európai országokban, így Magyarországon is, majdnem két éve kötött devizagazdálkodás volt érvényben. Az 1934 elején lefolytatott magyar-német kereskedelmi tárgyalások eredményét új kereskedelmi és fizetési egyezményben rögzítették, amikor is a korábbi kliring-egyez-5 ''Markos Béla: Beszámoló a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal 25 éves tevékenységéről, 1916-1941. Budapest, 1939. 5* Tätigkeitsbericht für das Jahr 1935-1936. Reichsbahnzentrale für den Deutschen Reiserverkehr. 10*
