Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
MAGYAR-NÉMET IDEGENFORGALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 143 látogató utak), Németország harmadik volt. 1938 után a Németországba utazottak száma kisebb mértékben esett vissza, mint az Ausztriát felkeresőké. A kiutazások vizsgálata nehezebb, mint a beutazásoké, mivel a magyar idegenforgalmi szervek és közlemények a fogadó országok statisztikáit vették át. Ezek forrása különböző volt (határbelépések, bejelentés, becslés stb.), ezért fenntartással kell azokat kezelni. A kiutazásoknak is megvolt a szerepük a Németország és Magyarország közötti politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok szorosabbá tételében. 1933. november 11-17. között a szélsőjobboldali Magyarság egy hitlerista napilappal kötött megállapodás alapján immár a második különvonatot indította Németországba. A hétnapos túrán a résztvevők Berlint, Drezdát, Boroszlót látogatták meg. A „Magyarság” különvonatát ünnepélyesen fogadták. Goebbels üdvözölte a résztvevőket. A német birodalmi vasutak utazási csúcsszerve, a Reichsbahnzentrale für den Deutschen Reiseverkehr (RDV) 1933-ról szóló beszámolójában hangsúlyozta, hogy a sikerek, melyeket ezekkel az utazásokkal elértek, nemcsak technikai jellegűek, hanem alapvetően hozzájárultak a két ország közötti baráti kapcsolatok szorosabbá tételéhez és az új Német Birodalom iránti megértés kialakításához.4 8 Jelentést kapott Kozma belügyminiszter a Kraft durch Freude-mozgalom magyarországi tevékenységéről is. Eszerint 1936 augusztusában több száz magyar állampolgár, többségükben sváb kisgazdák fiai, csoportos — KdF — utazáson vettek részt Németországban. Ezenkívül 30 kereskedelmi iskolai tanár a budapesti Kereskedelmi Akadémia igazgatójának vezetésével részt vett a nemzetiszocialista tanárok szövetségének kongresszusán. A jelentés hangsúlyozza: ezek a csoportos utazások a jövőben erősödni fognak. Természetesen gondoskodás történik arról, hogy a Németországba érkező külföldi-németek lehetőség szerint jó benyomásokat szerezzenek a nemzetiszocialista viszonyokról. A jelentés Kozma közelgő berlini tárgyalásainak előkészítését szolgálta.49 A korabeli napilapok, idegenforgalmi közelmények beszámolnak különböző politikusok, más személyek, csoportok németországi útjairól. Ezeken jelentős számban vettek részt a náci Németországgal politikailag szimpatizáló szélsőjobboldali beállítottságú személyek és a német kisebbség tagjai. (A későbbi években másfajta „kiutazás” alakult ki tömegméretekben: a németországi vendégmunkásként különféle okokból tartósan ott dolgozók rétege. Ez azonban nem sorolható az idegenforgalom kategóriáihoz.) Az Anschluss utáni év már a világháború kitörésének esztendeje volt. A gyors német győzelmek következtében azonban csakhamar bizonyos nemzetközi idegenforgalmi mozgást mutatnak a korabeli statisztikák, szakfolyóiratok. A magyar idegenforgalom vezetői egyrészt szorosabbá fűzték kapcsolatukat Németországgal, másrészt már a német győzelem utáni teendőkre való felkészülést is szemügyre vették. Mindez a háborús idegenforgalom eseményeiből, az idegenforgalmi elméleti munkákból jól kitűnik. A németek — hatalmas idegenforgalmi szervezettel — nagyhatalmi idegenforgalmi politikát folytattak: felhasználták a lehetőségeket a német terjeszkedésre, a német felsőbbrendűség bizonyítására. Mindennek 4 4 * Tätigkeitsbericht für das Jahr 1933. Der RDV 46. 49OL. Kozma iratok K.429. 7. csomó 3. dosszié. 181-189. „Német birodalmi szervezetek Magyarországon a pán germán propaganda és a nemzetiszocalista agitáció szolgálatában.” Kozma tárgyalási anyaga berlini útja alkalmával.
