Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
144 TIHANYI JÁNOS külön jelentőséget adott az a tény, hogy a német idegenforgalom gépezetét immár a háborús célok szolgálatában működtették. A magyar idegenforgalmat irányító kormányzati szervek, az idegenforgalmi intézmények vezetői pozitívan fogadták a német törekvéseket, és megfelelő lépéseket tettek, hogy a magyar-német idegenforgalmi kapcsolatokat a háborús viszonyok közepette is tovább fejlesszék. Ebben a szellemben nyitották meg 1941 márciusában Berlinben az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal (OMIH) és az IBUSZ kirendeltségét. A német szakfolyóiratok e tényt örömmel üdvözölték, és Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása következményeként értékelték.5 0 Az ünnepélyes megnyitó jelentőségét a dr. Varga József kereskedelmi és közlekedési miniszter vezetésével Berlinbe érkezett küldöttség is aláhúzta. (Tagjai voltak: Láner titkos tanácsos, az IBUSZ elnöke; Horthy István, a MÁV elnöke). Varga megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a német beutazók évek óta első helyen állnak a magyar idegenforgalmi mérlegben, és írásaikkal, beszámolóikkal hozzájárulnak Magyarország népszerűsítéséhez. Dr. Hessel miniszteri tanácsos Esser államtitkár nevében kifejezte, hogy az a magyar idegenforgalmat, különösen Budapest gyógyfürdőit mindig nagyra értékelte. Esser javasolta annak idején (1926), hogy a Nemzetközi Fürdőszövetség székhelye Budapest legyen. Ezzel Magyarországnak mint idegenforgalmi országnak a hordereje számottevően megnőtt. Hessel hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy „ezt az utazási és információs kirendeltséget rövid idővel Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása és Bárdossy külügyminiszter látogatása után adják át a nagyközönségnek. A politikusokkal közvetlen kontaktusban, az idegenforgalom gondozói is felvették a kapcsolatot egymással, hogy a nemzetközi vendéglátás ápolásával alátámasszák mindazt, ami a politika régióiban világot formáló és boldogságot ígérő tetté vált...” Berlinből a magyar vendégek Münchenbe utaztak, ahol ünnepélyesen fogadták őket (SS-díszegység, koszorúzás). Esser, a német idegenforgalom vezére adott fogadást Varga József és kísérete tiszteletére. Esser pohárköszöntőjében hivatkozott a Bárdossy-látogatásra, és hangsúlyozta, hogy felesleges az erős és évtizedes barátságról sokat szólni. Varga miniszter válaszában kiemelte, hogy a két ország között a majdani békeidőszakban kifejlesztendő erős idegenforgalom alapköveit idejekorán le kell rakni, ő sok érdekeset látott Németországban, ami a magyar idegenforgalomra hatást fog gyakorolni. Varga Németország győzelmére és a német—magyar barátságra emelte poharát.51 1942 február végén viszonozta Esser Varga látogatását. Az „Autópályák és víziutak” c. kiállítást nyitotta meg Budapesten. A német idegenforgalom vezetője beszédében utalt Todt érdemeire az autópálya-építésben, valamint a Nagy Károly által elgondolt Rajna-Majna-Duna-csatornára, majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: „Magyarországnak, amely mindig teljes értékű hozzájárulást nyújtott az európai kultúra teljesítményeihez, amely ma a Birodalom oldalán — csakúgy, mint 1919-ben egyedül - a bolsevizmus szétbomlasztó erői ellen harcol, minden joga megvan arra, hogy mindabban az áldásban részesüljön, amely ebből a harcból és az eljövendő békés munkából keletkezik.”5 2 5 0 „Ungarn-Werbung in Berlin”. Der Fremdenverkehr 1941. márc. 29. 51 Der Fremdenverkehr 1941. április 5. 51 Der Fremdenverkehr 1942. március 7.
