Századok – 1983

TÖRTÉNETI IRODALOM - Molnár István: Ifjúmunkás mozgalom Magyarországon 1945-1950 (Ism.Izsák Éva) 1428

1428 TÖRTÉNETI IRODALOM MOLNÁR ISTVÁN: IFJUMUNKÁSMOZGALOM MAGYARORSZÁGON 1945-1950 Kossuth Könyvkiadó, 1981. 259 1. Minden politikai mozgalom számára fontos feladat az ifjúság megnyerése. Ez nem csupán a mozgalom jelene, de jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű. A nagy történelmi korszakváltások; így a népi demokratikus forradalom időszakában is, az ifjúság politikai hovatartozásának kérdése a társadalmi átalakulás lényeges eleme volt. Molnár István könyve e korszak egyik legnépesebb, a politikai változásokban pedig leginkább érdekelt ifjúsági rétegét mutatja be, az ifjúmunkások mozgalmát. Az 1945 elején megalakult Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom — a SZIT -létrehozásában és soraiban kommunista, szociáldemokrata és párton kívüli ifjúmunkások vettek részt E mozgalom — hagyományai révén — erősen kötődött a szakszervezetekhez, amelyek fontos feladatuknak tartották a munkásifjúság szervezését. A meginduló szervező munka éppen ezért a két világháború közötti szakszervezeti mozgalom legnemesebb tradícióira támaszkodott E hagyományok alapján alakult ki a szakszervezetek ifjúsági csoportjaiban a kommunista és a velük szimpatizáló szociáldemokrata fiatalok egysége, amely a felszabadulás után kibontakozó ifjúmunkás mozgalmat is jellemezte. A szerző a könyv első fejezetében a SZIT létrejöttét és megerősödését az MKP valamint az SZDP ifjúságpolitikájának kialakulásával, illetve azzal összefüggésben mutatja be. Az MKP vezetői már 1944 végén felismerték az ország jelentős részét alkotó ifjúsági tömegek megnyerésének fontosságát. A párt helyesen a fiatalok demokratikus antifasiszta nevelését és a párt befolyásának szélesítését állította politikájának középpontjába. Ennek megfelelően nem pártjellegű, hanem - országos politikájának megfelelően - egy széles demokratikus alapokon nyugvó ifjúsági szervezet létrehozására törekedett. így jött létre 1944 decemberében a MADISZ — főként a kommunista fiatalok vezetéséveL Ezzel egyidőben az SZDP is hozzálátott saját ifjúsági szervezete, a SZIM szervezéséhez. Hasonló módon a koalíció többi pártjai is megkezdték saját ifjúsági szervezetük kiépítését. Az MKP-nak ez a szervezeti elgondolása azonban a gyakorlatban végül is nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A Szakszervezeti Tanács kezdeményezésével újjászerveződő ifjúmunkás csoportok már 1945 első felében a vártnál nagyobb tekintéllyel rendelkeztek. Ezt erősítette meg a szakszervezetek és az üzemi bizottságok támogatása. A mozgalom célja kezdetben, hogy intézményesen képviselje a munkásosztály mintegy negyedét kitevő munkásfiatalok érdekvédelmét, akiknek életviszonyai a háború és az infláció miatt erősen megromlottak. Az MKP a kialakult helyzetben úgy módosítja ifjúságpolitikai elképzeléseit, hogy az érdekvédelem, szakmai képzés a szakszervezeti ifjúsági mozgalom feladata legyen, az oktatás és kulturális munka pedig a MADISZ-é. Bár a két ifjúsági szervezet politikai célkitűzései egybeestek, a mozgalmi élet gyakorlata ezen az elgondoláson túllépett. 1945 közepére világossá vált, hogy a már önálló szervezeti keretekkel rendelkező SZIT lett gyakorlatilag a gyári fiatalok ifjúsági szervezetévé. Az MKP erre az időre már lemondott arról, hogy politikáját kizárólag a MADISZ-ra támaszkodva valósítsa meg. Felismerte, hogy a SZIT az a forma, amelyben a munkásifjúság egysége megteremthető. A SZIT 1945 őszére megerősödött, a fővárosban pedig szervezetileg is megszilárdult, s kedvező feltételek alakultak ki a SZIT és a SZIM együttműködéséhez. Az 1945-ös nemzetgyűlési választások, majd az ezt követő politikai küzdelmek megnövelték a fiatalok között végzett pobtikai munka fontosságát. Másrészt, mint ahogy ezt a SZIT vezetése megfogalmazta, „az ifjúsági célok eléréséhez feltétlenül szükséges a demokratikus ifjúsági szervezetek összefogása és az ifjúsági szervezetek harcos egysége". (46.L) A baloldali ifjúsági szervezetek összefogását egy időre gátolta az, hogy a Szociáldemokrata Párt 1945 őszén kísérletet tett üzemi csoportok létrehozására. A vitákból a munkásegységet védelmező erők kerültek ki győztesen. Az MKP javaslatára 1946 januárjában elvi megállapodás született a MADISZ, a SZIT és a SZIM együttműködéséről és arról, hogy az üzemekben csak a SZIT fejtsen ki szervező tevékenységet. 1945-46 fordulóján a baloldali tömegmozgalmak kibontakozásával együtt megnövekedett az ország életében a SZIT szerepe, és ezzel együtt tevékenysége is sokoldalúbbá vált Az ifjúmunkások