Századok – 1983

TÖRTÉNETI IRODALOM - Molnár István: Ifjúmunkás mozgalom Magyarországon 1945-1950 (Ism.Izsák Éva) 1428

TÖRTÉNETI IRODALOM 1429 szociális, de szakmai kérdésekre is kiterjedő érdekvédelmét sikerrel kapcsolta össze az aktuális politikai kiizdelmekkeL Tevékenységének első szakaszát az 1946. március 1-én megnyíló első kongresszusa zárta le, amely egyben a baloldali ifjúsági erők megerősödését is tükrözte. A kongresszus után a SZIT politikai befolyása és tekintélye tovább növekedett. Ezt mutatja be a szerző a könyv második fejezetében. A SZIT sikerrel vette fel a harcot a jobboldali ifjúsági erők ellen. Nem kis részt vállalt a különböző ifjúsági szervezetek közös véleményének kialakításában. Bábája az 1946 első napjaiban kibontakozó úttörőmozgalomnak. Megvédi a mozgalom egységét a SZIM-vezetés egységbontó törekvéseivel szemben. A SZIT-nek „nagy része volt abban, hogy a demokratikus ifjúsági mozgalomban egyre határozottabban kezdett kibontakozni a munkásifjúság vezető szerepe". (76.1.) A SZIT bővülő mozgalmi feladatainak ellátása érdekében korszerűsítette szervezeti mechanizmusát is. A mozgalom felső irányításának és a szakmai ifjúsági központoknak a megerősítése mellett nagy figyelmet fordított a nagyüzemek helyzetére és a vidék szervezésére. Vidéken a szervező munka csak 1947 közepétől bontakozott ki nagy erővel Ebben az MKP Ifjúsági Bizottságának az a felismerése is szerepet játszott, miszerint vidéken is csak a SZIT képes a gyárak fiataljainak érdekeit hatékonyan képviselni A MADISZ ugyanis 1946/47 fordulóján sem tudta átfogni a fővárosi és vidéki munkásifjúság többségét. A mozgalom tevékenységében kezdettől fogva fontos szerep jutott az ifjúmunkások anyagi és szociális helyzetéről való gondoskodásnak. A SZIT érdekvédelmi politikája alapvetően tanonccentrikus volt, amivel a szerző is kiemelten foglalkozik könyvében. Ez a réteg volt ugyanis az ifjúmunkások között a legsúlyosabb helyzetben. A tanoncok napi érdekeinek védelme szoros összefüggésben állt a magyar ipar szakmai utánpótlásának kérdésével is. A SZIT már 1945 tavaszán megfogalmazta az „Üj Tanonctörvényt!" követelését, de ennek megvalósítására majd csak az államosítások után kerülhetett sor. A tanoncok életkörülményeinek javítása érdekében indult meg a SZIT javaslatára a Tanonc- és Ifjúmunkásotthon Építő Mozgalom - a TIÉM - kibontakoztatása társadalmi összefogással, a tanoncok lakásproblémájának enyhítésére. Az érdekvédelem mellett a SZIT nagy gondot fordított még a munkásijfúság eszmei és politikai nevelésére, művelődési és sportéletére, szakmai továbbképzésére. A monográfia harmadik fejezete a fordulat esztendejének történetét mutatja be. A SZIT vezetői ebben az időszakban a munkásifjúság érdekvédelmének kérdését szorosan összekapcsolták a 3 éves népgazdasági terv végrehajtásával és népszerűsítésével Az 1947-es országgyűlési választásokon az ifjúmunkások számottevő része a munkáspártokat támogatta. A választási előkészületek azonban nem egy helyen kiélezték a viszonyt a MADISZ és a SZIM között, valamint a SZIT-en belül a kommunista és szociáldemokrata ifjúmunkások között. A választások után az SZDP jobboldali vezetői - országos politikájuknak megfelelően - éles támadást indítottak a SZIT-en belül megvalósuló ifjúmunkásegység ellen. Az ellentétek kirobbanásában szerepet játszott az is, hogy a két munkáspárt ifjúságpolitikai irányvonala között komoly eltérés volt Az SZDP 1947 őszén ismét megkísérelte, hogy a főváros üzemeiben ifjúsági pártorganizációt hozzon létre — miközben a SZIM erőteljesen kommunistaellenes tartalommal telítődött. Az 1947 novemberében összeülő SZIM-kongresszus céljainak meghiúsítása: a jobb- és baloldal teljes és visszavonhatatlan szakítását, az együttműködés híveinek győzelmét jelentette. A választások után a SZIT országos méretű fellendülését, tömegszervezeti tevékenységének kiszélesítését nagy mértékben segítette az MKP újraértékelt ifjúsági politikája, amelyben a SZIT-re mint a munkásifjúság egységes tömegszervezetére megkülönböztetett feladatok, élenjáró szerep hárult a demokratikus erők összefogásában a jobboldal visszaszorításábah. 1948. január 17-én nyílt meg a SZIT első országos konferenciája. Erre az időre lett a negyvenezres taglétszámmal rendelkező SZIT valóban országos jelentőségű, és a legszilárdabban felépített ifjúsági szervezet A konferencia célkitűzései lényegében politikai jellegűek. A többtermelésre mozgósítás ekkor vonult be az ifjúmunkás szervezet jelentős feladatainak sorába. Az érdekvédelmet illetően nem fogalmaztak meg új követeléseket - s ez mintegy előrevetítette a SZIT későbbi periódusának egyik jelentős problémáját A SZIT tekintélyének megnövekedése, konkrét lépései az ifjúságpolitika alakulására is hatást gyakoroltak. Tevékenységével jelentősen előremozdította, hogy az új hatalmi viszonyok érdekében létrejöjjön a rétegszervezetekre épülő ifjúsági egység, és annak szervezeti kerete, a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ).