Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124

MAGYAR-NÉMET IDEGENFORGALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 137

E tanulmány keretei nem teszik lehetővé a háború alatti német idegenforgalom történetének, feladatainak részletes ismertetését. A „Der Fremdenverkehr” visszatérően beszámol az eseményekről, részletes statisztikákkal alátámasztott összefoglaló cikkeket is közöl a háborús idegenforgalom alakulásáról.32

A fennmaradt okmányok szerint még 1945. január 19-re(!) is a Propagandaminisztérium a német számvevőszék megbízásából meghívta az LFV-k képviselőit a minisztériumba, hogy megtárgyalják az egyes LFV-k 1945. évi költségvetését.33 (Arra nem találtunk dokumentumot, hogy megtartották-e ezt a megbeszélést.)

A „Der Fremdenverkehr” utolsó száma 1945. január 20-án jelent meg. Ebben Esser az idegenforgalmi gazdálkodással foglalkozó rendeletében a nemzetiszocialista államvezetés alapelveinek követését írta elő.

A náci Németország idegenforgalma a hitleri hatalmi, hódító politika szolgálata volt az idegenforgalom eszközeivel. Legjelentősebb sikereit az 1936-os és 1937-es években érte el, de 1940-től a változott körülményeknek megfelelően folytatta tevékenységét.

3. A magyar-német idegenforgalmi kapcsolatok jellege és alakulása (1933—1944)

A magyar idegenforgalom és a náci idegenforgalmi szervek tevékenységének vizsgálata is mutatja a németek célkitűzéseit, törekvéseit Délkelet-Európában, ezen belül Magyarországon.

A hitlerizmus délkelet-európai politikájának eszmei előfutára az 1922-ben elhunyt bánáti sváb Müller-Guttenbrunn, akinek politikai és irodalmi munkássága tárgyát Délkelet-Európa és az ott élő német kisebbség helyzete képezte már az első világháború előtt. Számos könyvében fejti ki német nacionalista, magyarellenes beállítottságát.34 Követői folytatták a Délkelet-Európában élő német kisebbség és Németország kapcsolatainak kutatását a pángermán terjeszkedés szempontjából. Richard Csáki már ismertetett Der deutsche Wegweiser-e a német kisebbség középpontba állításával mutatja be Magyarországot.

A két világháború közötti idegenforgalom eseményeiből, dokumentumaiból megállapítható, hogy a náci idegenforgalom a fasiszta politikai és gazdasági célkitűzések elérését szorgalmazza Magyarország vonatkozásában is, az erre igen alkalmas idegenforgalom eszközeinek felhasználásával. Számos előny könnyítette meg tevékenységét: egyes magyar kormányzati szervek, politikai csoportosulások szimpátiája az éppen létrejött náci 3

3’Mint például: Die Entwicklung des Fremdenverkehrs im Kriege. Der Fremdenverkehr 18. März 1944.

3 3 Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda. Berlin, 6 Januar 1945. An den Rechnungshof des Deutschen Reichs Potsdam gez. Dr. Ott. Deutsches Zentrales Archiv Potsdam Rechnungshof, 7609. Band 3.280.

341920-ben írott pamfletjében pl. a Magyar Királyi Államvasutak által német nyelven kiadott utazási kézikönyvvel foglalkozva élesen elítélte, hogy a kézikönyv a magyar helységneveket tünteti fel. Budapestet pl. „Ofen-Pest”-nek helyesbíti, és kiemeli a németek szerepét Budapest alakulásában. Adam Müller-Guttenbrunn: Deutsche Sorgen in Ungarn. Studien und Bekenntnisse, Wien, 1910.