Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Danova; Nadja: Nacionalnijat vaprosz v grackite politicseszki programi prez XIX vek (Ism.: Niederhauser Emil) 1412
1412 TÖRTÉNETI IRODALOM Végül megint Papadopoulosz két tanulmányát kell említeni. Az egyik azt vizsgálja, hogyan oktatják Bulgária történetét a görög egyetemeken (természetesen a történeti szakképzésben) és a középiskolákban. Az egyetemeken a történeti stúdiumok hat nagy témakört alkotnak, az ókor (vagyis a klasszikus Hellász), Róma, Bizánc, az újkori Görögország, Európa középkori és újkori története. Csak a szaloniki és a janinai egyetemen van külön tanszék a balkáni népek történetére. Világos, hogy Bulgária története zömmel a bizánci, illetve az újkori görög történelem kapcsán kerül eló'. A szerző' részletesen végigvizsgálja az egyetemeken és a középiskolákban használatos tankönyveket, és taxatíve felsorolja, mit tartalmaznak ezek Bulgária vonatkozásában. Kiderül, hogy az első bolgár államról tudnak meg a legtöbbet a hallgatók és a diákok egyaránt. A szerző előadása elején azt is leszögezte, hogy itt két olyan népről van szó, amely a történelem során többnyire ellenségesen állt szemben egymással. A másik előadás a Bulgáriával foglalkozó görögországi kutatások kérdését tekinti át, ismerteti a Szalonikiban működő Balkán-kutató intézet kiadásában megjelenő Balkan Studies bolgár vonatkozású tanulmányait, kitér a tudományos konferenciákra, amelyeken a bolgár történelem kérdései is megtárgyalásra kerülnek, s beszámol arról, hogy ebben az Intézetben a balkáni nyelveket is oktatják, és éppen a bolgár iránt a legnagyobb az érdeklődés, évente mintegy 80 hallgatóval. A kötet érdekes és hasznos információkkal szolgál. Nyilvánvaló, hogy elsőrendűen Balkáncentrikus kutatásokkal foglalkozik, azokról számol be. Érthető ez, hiszen Kelet-Európán belül a Balkán vagy Délkelet-Európa sajátos vonásokkal rendelkező alrégiót alkot. Kár, hogy az ugyancsak sajátos közép-kelet-európai alrégióval nem foglalkoznak sehol ugyanilyen behatóan. Remélhető, hogy legalább is nálunk az újonnan alakult Közép- és Kelet-Európai Kutatási Központ hamarosan hasonló jellegű munkákkal áll elő. Niederhauser Emil NADJA DANOVA: NACIONALNIJAT VAPROSZ V GRACKITE POLITICSESZKI PROGRAMI PREZ XIX VEK Szofija, 1980, Nauka i Izkusztvo, 335 1. (A NEMZETI KÉRDÉS A GÖRÖG POLITIKAI PROGRAMOKBAN A 19. SZÁZADBAN.) A Bolgár Tudományos Akadémia Balkanisztikai Intézetének kutatója, Nadja Danova már jó ideje a görög fejlődés kérdéseivel foglalkozik, erről számos részlettanulmányt is publikált. Kutatásainak eredményeit foglalta össze ebben a kötetben, nagy forrásanyag alapján. Ez felöleli a korabeli görög sajtót, a politikai irodalmat, bizonyos levéltári anyagokat is (bár, mint a szerző jelzi, igen lényeges görögországi levéltári állagokat nem sikerült feldolgoznia), külföldi levéltári anyagot, meg természetesen a korabeli nyugati munkákat és a kérdés szakirodalmát is. Mint a cím is jelzi, nem politikai eseménytörténetet ad a szó szokványos értelmében, hanem a politikai eszmék, elgondolások, tervek hosszú sorát elemzi, a szükség szerint utalva az eseménytörténet legfontosabb fordulópontjaira is. Voltaképpen 1923-ig, a kisázsiai területek megszerzésére irányuló törekvés kudarcáig kellene nyomon követnie a fejlődést, mint arra a szerző maga is utal, az anyag teijedelme azonban megkövetelte, hogy 1878-nál, a keleti kérdés egyfajta rendezésénél lezárja vizsgálódásait. Időrendben haladva négy, nagyobb fejezetre tagolja mondanivalóját, mindegyiken belül több alfejezettel: az első az 1821-es felkelés előtti korszak elképzeléseit mutatja be, a második az önálló görög állam létrejötte utáni első évtizedeket, a harmadik a krimi háborúval kezdődő és Ottó király trónfosztásával, az új király megjelenésével záródó korszakot (1853-1863), az utolsó pedig az 1863-1878 közti másfél évtizedet. Ezeken az időbeli kereteken belül egy lényeges kérdésre vonatkozó elképzeléseket vesz sorra, ez a lényeges kérdés pedig az ún. „megali idea", a „nagy eszme", vagyis az az elképzelés, hogy az újonnan létrejött görög államnak valamennyi, görögök által lakott területet egyesítenie kell, sőt - az egész
