Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
MAGYAR-NÉMET IDEGENFORGALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 133 alatt 13 rendelettel az idegenforgalom nemzetiszocialista lett”. Ez a sietség részben összefüggött a közelgő berlini olimpiai játékokkal. Esser állami-, párt-, és gazdasági vezetők előtt tartott programbeszédében 1936-ban elérkezettnek látta az időt, hogy hangsúlyozza: „Sehol a világon nincs kevesebb zavaró körülmény egy békés közösségi életre, mint Németországban. Németország az egyetlen ország a világon, ahol nincs sztrájk és nyugtalanság, az egyetlen ország e világon, ahol nincs utcai gyilkosság, és ahol nem döfik le hátulról az embereket... így Németország ma a béke országa a szó legigazibb és legszélesebb értelmében.”17 (Esser Hitler régi barátja volt még a 19-es évektől. Mindketten a Reichswehr I/b/p. osztályának ügynökeiként tevékenykedtek. Esser a 2. sz. náci párttag volt, egyes források szerűit a „Führer” megszólítás kitalálója. 1921-ben a Deutsche Arbeiterpartei propagandavezetője, majd 1929-ig az NSDAP-é, amikor is Goebbels váltja fel; 1933. január 30. után a Reichstag alelnöke. A német idegenforgalomat, annak vezéreként, a nemzetiszocialista célkitűzések hatékony instrumentumává építette ki.).18 A háború előtti időszak német idegenforgalmának legnagyobb jelentőségű eseménye a Reichsausschuss für Fremdenverkehr (RAF) Bad Godesberg-i ülése (1936. július 4.) volt. Ezen Németország idegenforgalmi szervezetének vezetői a következőkben jelölték meg a német idegenforgalom céljait: „Mindent el kell követni, hogy a német idegenforgalmat azzá alakítsuk, amivé lennie kell: használható eszköz az állami vezetés kezében a népegészségügy erősítésére és ezzel a német védelmi potenciál növekedésére; a németek belső összekovácsolására és ezzel a német egység biztosítására, hogy a népek közötti együttműködést és ezzel a békét biztosítsuk.”19 A Godesbergi Program: a hitleri háborús előkészületek és a békeszándék egyidejű hangoztatása. A „Kraft durch Freude” — mozgalom kialakulása is erre az időre tehető. Az idegenforgalmi szervezésnek ez a módszere a „kisemberek” kedvezményes áron történő szervezett utazását és egyben a nácizmus „népi” karakterét volt hivatva propagálni. 1936-ban kezdték el a KdF-hajóutak szervezését. Ebben az évben 150 000 fő vett részt tengeri utakon. Minden szempontból, a biztonsági érdekeket messzemenően figyelembe véve gondoskodtak a résztvevők megfelelő összetételéről. A kikötőkben ünnepélyes felvonulásokat rendeztek, felkeresték a német kolóniákat. („A német hajó — a német haza!”: idegenforgalmi jelszó.) Müller, a Gestapo főnöke, egy leiratában elégedetten nyugtázza a Gestapo-szervek és a Német Munkafront szoros együttműködését.20 Egy másik leiratában szabályozza a Gestapo-személyek és az idegenvezetők közötti kapcsolatokat, és hangsúlyozza, hogy a 1 ’Der Fremdenverkehr Reichsorgan für den deutschen Fremdenverkehr - 1. Nr. vom 2. Mai 1936. 1 Tihanyi: Die Nazi-Machtpolitik im Spiegel des deutschen Fremdenverkehrs unter besonderer Berücksichtigung der deutsch-ungarischen Beziehungen. Promotionsarbeit. Humboldt Universität zu Berlin. Hermann Esser: 55-56. és Anhang 74. 19 Godesberger Generalappel des deutschen Fremdenverkehrs. Der Fremdenverkehr 19. Sept. î0Deutsches Zentrales Archiv (DZA). Film Nr. 2416. VI1/B. 5984,/eb. 11,17. März 1936. 1936.
