Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
134 TIHANYI JANOS KdF-utazásokat a kirendelt Gestapo-ügynökök elejétől végig felügyeljék.21 * * A KdF-hajókat a német hadvezetés a spanyol polgárháború alatt felhasználta titkos fegyverszállításokra.2 2 A KdF-utakról számos ügynöki jelentés, Gestapo-utasítás stb. található a Potsdami Állami Levéltárban. A második világháború előtti náci idegenforgalmi politika szám szerint nem nagyméretű, de erősen szervezett és ellenőrzött kiutazások, nagylétszámú beutazások, valamint a belföldi tömegturizmus kifejlesztését tűzte ki célul. Ez felelt meg a német fasizmus politikai céljainak az idegenforgalom területén. Mindennek megteremtették a szervezeti előfeltételeit, és a német idegenforgalmat a náci politikai célok szolgálatába állították. Tevékenységüket több ország idegenforgalmának vezetői - így Magyarországé is — nagy elismeréssel fogadták, és imponálónak tartották. A berlini olimpiai játékok megrendezésével a német állami és idegenforgalmi vezetés a náci politika „békés szándékait”, a „népek közötti megértést” kívánta hangsúlyozni, és a nácizmus szalonképességét akarta dokumentálni, nem is sikertelenül. Hitler főtolmácsa, Paul Schmidt 1953-ban megjelentetett emlékiratában2 3 kifejti, hogy Hitler „elterelő manővere” a világközvélemény előtt sikeres volt. A berlini olimpia Schmidt számára „Hitler és a harmadik birodalom apoteózisának” tűnt. Az Egyesült Államok Roosevelthez közel álló berlini nagykövete, aki felismerte a hitleristák valódi célját az olimpia megrendezésével, a Goebbels által adott fogadás tűzijátékát a háborús propaganda nemének tekintette.24 Baldur von Schirach a spandaui börtönből történt szabadulása után megjelentetett emlékiratában leírja, hogy amikor felesége (Hitler udvari fényképészének, Hoffman-nak lánya) a Hitler által adott estebéden elragadtatva asztalszomszédjához, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökéhez, Baillet-Latour grófhoz fordult e szavakkal: „ez a megbékélés olimpiája”, a gróf így válaszolt: „ha engem kérdez, ezt mondom: három éven belül háború lesz.”2 s A hitleri hatalom biztonsági szervei az olimpiával kapcsolatban széles körű intézkedéseket hoztak az illegális antifasiszta, kommunista propagandatevékenység megelőzésére, megakadályozására, a „külső” rend, nyugalom biztosítására. A koncentrációs táborok lakóit még jobban elzárták a külvilág elől. óriási rendőr-, SS- és SA-egységeket vetettek be. A speciális biztonsági köteléket közvetlenül a Gestapo vezetője, Müller alá rendelték. A Müller által kiadott írásbeli utasítások részletes tervet dolgoztak ki az olimpia alatti elhárítási teendőkről, melyben többek között rámutattak arra, hogy „Berlinben még Németország Kommunista Pártjának viszonylag erős illegális szervezete működik”. A terveket Heydrich hagyta jóvá. Ennek lényege: azonnal megszüntetni minden külső zavaró 21 DZA Potsdam Film Nr. 2416: VH/11034/ob 21. Arbeitsanweisung. Geheim! Berlin, den 4.7.1936. 2 2 R. Bamler: Der deutsche militärische Geheimdienst bei der Vorbereitung und Durchführung das zweiten Weltkriegs. . . Probleme der Geschichte des Zweiten Weltkriegs. Band II. Berlin, 1958. 443-446. 2 3Paul Schmidt: Statist auf diplomatischer Bühne 1923-45. Bonn, 1953. 619. 2 * William E. Dodd: Diplomat auf heissem Boden. Tagebuch des USA — Botschafters W. E. Dodd in Berlin 1933—38. Berlin, 1967. 544. 2 5Baldur von Schirach: Ich glaubte an Hitler. Hamburg, 1967. 368.
