Századok – 1983
BESZÁMOLÓ - A nemzetközi munkásmozgalom-történet kutatóinak XVII. linzi konferenciája (1981. szept 9-11.) (Jemnitz János) 1386
1386 BESZÁMOLÓ kedvező elfogultsággal aligha vádolható Raymond Áronra hivatkozott, aki szerint, ha Marx nagyságát az általa kiváltott viták nagyságával mérjük, úgy az utóbbi két évszázadban aligha lehet bárkit is hozzá hasonlítani. Az elmúlt időszakban számos kísérlet történt a marxizmus új filozófiai alapokra helyezése érdekében. Ezek a törekvések azonban eleve kudarcra ítélt vállalkozások, hiszen az élő marxista gondolkodásnak a múltban és a jelenben is a dialektika a gyújtópontja. A marxizmus élő, fejlődő jellegéből következik, hogy a körülményeknek megfelelően hol az egyik, hol a másik oldala kerül előtérbe. Az előadó azon meggyőződésének adott hangot, hogy ma is olyan korszakot élünk, amikor a marxizmus filozófiai oldala kerül az első helyek egyikére, hiszen korunk elméleti problémáinak megoldásában objektíve növekszik a filozófia szerepe, jelentősége és felelőssége. A marxizmus „válságáról" szinte megszületése óta beszélnek, ezért az ilyen mai hangok nem tekinthetők újnak. Ellenben viszonylag új jelenség, hogy mostanában azok is így vélekednek, akik a hatvanas évek végén a marxizmus reneszánszát hangoztatva egzisztencialista vagy strukturalista átértelmezésén munkálkodtak. A hetvenes évek derekától pedig saját politikai és világnézeti válságukat a marxizmus „válságával" iparkodtak igazolni. A marxista mozgalom fejlődésében előforduló, ideológiai bizonytalanságban testet öltő „belső válságok" a marxista elméleti munka gyengeségeiből és következetlenségeiből, nem pedig az elmélet alapvető tartalmából erednek. Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója elnöki zárszavában az emlékülést gazdag tartalmúnak minősítette. A marxizmussal kapcsolatban napjainkban is tapasztalható igen sokféle értelmezéssel összefüggésben megjegyezte, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepéről szóló tézis a marxi tanoknak nem egyszerűen „politikai implikációja", az osztályok nélküli társadalom jövője nem „metafizikai ballaszt", hanem olyasféle összefüggés, mint — például - Einsteinnél az E = mc2 . A társadalom minden nemzedéke a maga útján jut el a marxizmushoz, ezért a közgondolkodás és marxizmus találkozása mindig más és más gondokat felvető folyamat. Arra törekszünk, hogy a marxizmus-leninizmus oktatásának korszerűsítése élőbbé, élményszerübbé tegye az ifjúság találkozását a marxizmussal. Az elmúlt évtizedben kibontakozott és az előző években tovább mélyülő világgazdasági és világpolitikai krízis belső fejlődésünk ellentmondásait is erőteljesen megmutatta. Ebben a helyzetben fokozott jelentősége van a marxizmus pótolhatatlan értékeire építő kezdeményező szellemnek, megújulási készségnek, innovációs törekvéseknek. Az elnök az alábbi emelkedett idézettel rekesztette be az emlékülést : „Marx azt a szellemi tüzet biztosította, mely mindent átvilágít, és mely a szenvedély lángjával melegíti át, izzítja fel a gondolkodókat, a munkásokat, a költőket és mindenkit, akiben tovább él a prometheuszi láng." Pritz Pál A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM-TÖRTÉNET KUTATÓINAK XVII. LINZI KONFERENCIÁJA (1981. SZEPTEMBER 9-11). A kerekasztal konferencián ezúttal is a maximális, mintegy 150 kutató vett részt, akiknek ezúttal is harmada érkezett a szocialista országokból, és fele volt osztrák, illetőleg jött a Német Szövetségi Köztársaságból. A szokásos mértékben jelentek meg skandináv.
