Századok – 1983
BESZÁMOLÓ - Beszámoló Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésről (Pritz Pál) 1380
BESZÁMOLÓ 1385 gondolkodással merőben ellentétes módon a történelmi helyzettől függetlenné, megmerevítetté, egysíkúvá tették. Ezeknek a leegyszerűsítéseknek a hatása máig is érezhető. Az osztályharcos összeütközések tényeinek előtérbe állítása mellett erősen háttérbe szorult a marxi életmű egészének a termelési-munkavégzési tevékenységet, mint a történelem meghatározó tényezőjét hangsúlyozó mondanivalója. Marxot a korabeli történettudomány nem vette komolyan. Idegen volt számára az osztályharcok marxi tanítása, nemkülönben az a beállítódás is, amelynek jegyében Marx a múlt történéseit nyíltan azzal a céllal elemezte, hogy az eljövendő proletárforradalom elkerülhetetlenségét bizonyítsa. A múlt század végén a szociológus gondolkodók kezdik — még ha elhatárolódva, vitatkozva is — mind gyakrabban idézni, interpretálni Marxot az emberi társadalmi érintkezési rendszerek rekonstrukciójához. így találtak rá a marxi gondolatokra azok a historikusok is, akiknek figyelme a társadalomtörténetre irányult. A napjainkra megváltozott helyzetet nemcsak az jelzi, hogy a History and Theory, a legtekintélyesebb polgári történeti elméleti folyóirat különszámban tiszteleg emléke előtt, hanem legalább annyira az is, hogy számos polgári történész öntudatlanul, magától értetődő igazságként fogalmaz meg marxi tanokat. A referátum ennek a nagy változásnak egyes elemeit villantotta fel, majd azt vizsgálta, hogy a marxista történettudomány milyen képet is mutatott, illetve mutat a szakszerű képzettség tekintetében. így foglalkozott a forrásismeret, a forráskritikai készség és az elméleti következtetésrendszer egységben-látásának szükségességével, annak megmutatkozott, megmutatkozó hiányosságaival. Befejezésül arról szólt: ahhoz, hogy a marxizmushoz fűződő viszonyunk valóban eleven legyen, „a mozgalomhoz programot adó Marx mellett meg kell jelenítenünk és fel kell idéznünk a mindent — saját korábbi nézeteit is - újra és újra kritikával vizsgáló, az elemzésekben szellemi izgalommal elmélyedő gondolkodót". „Marx és az államtudományok" című előadásában Halász József, az állam- és jogtudományok kandidátusa először számba vette az állammal kapcsolatos marxi nézetrendszer kialakulásának alapvető jellemzőit, majd aláhúzta, hogy ez az eszmerendszer a jelenlegitől eltérő feltételek között került kimunkálásra. Következőleg tanulmányozása nem a szocialista állam demokratikus fejlesztése mai megoldási lehetőségeinek felfedezése szempontjából ígéretes, hanem azért, hogy mélyebben felismerjük az állam és a társadalom viszonyában kialakult feszültségeket szülő tényleges okokat. Az utóbbi esztendőkben az állam szerepére vonatkozó viták elsősorban e funkció és a társadalom demokratikus irányítása közötti kölcsönhatást vizsgálják. Ennek kapcsán az előadó megállapította, hogy a társadalomirányítás demokratikus fejlesztését mind az állam szerepét leértékelő, mind a korábbi időszak feltételei között kialakult állami megoldásokhoz ragaszkodó felfogások fékezhetik. Az állam szükségtelen adminisztratív beavatkozásaival szemben - főleg a gazdasági és a kulturális élet területén — gyakran fogalmazódnak meg olyan vélemények, hogy „az állam szerepének fokozatosan a politikai rendszer normatív centrumára kell korlátozódnia". Halász József ezzel szemben arra utalt, hogy fejlődésünk mai szakaszában és még hosszabb történelmi távlatban is, az objektív körülmények az államnak a politikai rendszer más intézményeitől való megkülönböztetését, szerepének érvényesülését, feladatainak ellátását a társadalom érdekében megkövetelik. Wirt h Ádám, a filozófiai tudományok kandidátusa „A marxizmus filozófiája és a jelenkor elméleti kihívásét' címmel tartott referátumában elöljáróban a marxizmus iránt
