Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359
1364 LÁZÁR GYÖRGY Frontja szlovák tagozata rendelkezésére bocsátotta. A szlovák vezetők állásfoglalására azonban hosszú heteken át hiába várt, ezért a rendelet, illetve annak végrehajtási utasítása csak bizonyos késéssel jelenhetett meg.1 8 A Sloboda cikkei ezt a körülményt olvasóik előtt elhallgatták. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a nemzetiségi iskolákról kiadott rendelete előírta, hogy ott, ahol tíz tanuló szülője (gyámja) kéri a nemzetiségi oktatást, titkos szavazással kell dönteni arról, hogy gyermekeiket anyanyelvükön kívánják-e taníttatni a magyar nyelvnek mint tantárgynak a tanításával, vagy pedig anyanyelvük tantárgyképpeni tanítását kívánják.1 9 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium végrehajtási utasítása ugyanezt az eljárást írta elő a közép- és felsőfokú iskolák számára is.2 0 Lényegesnek tartom megemlíteni, hogy a Horthy-korszakban a vonatkozó rendeletek értelmében a nemzetiségi iskolák megnyitásához szükséges minimális tanulólétszám 40 fő volt, a szavazás pedig nyílt volt, ami lehetőséget adott arra, hogy a szülők akaratát befolyásolni lehessen. 1945 őszén megkezdődött a szlovák iskolák létrehozásának gyakorlati előkészítése. A titkos szavazás megtartására sok helyen különböző technikai-szervezési nehézségek miatt igen későn, akkor került sor, amikor az Antifasiszta Szlávok Frontja délszláv tagozatának követelésére már új rendelet született, amely eltörölte a titkos szavazást.21 Sok helyen azonban nem is került sor szavazásra, mivel a szülők egy része tiltakozott a szlovák nyelvű oktatás gondolatának puszta felvetése ellen is. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azonban ezekben az esetekben is kötelezővé tette a szlovák nyelvű oktatást, az intézkedésnek azonban nem minden esetben sikerült érvényt szerezni. Komárom-Esztergom vármegye tanfelügyelőjének 1946. február 11-én kelt jelentése például arról számol be, hogy Kesztölcön, ahol az osztálybesorolási lapok szerint 396 tanuló közül 53 tanuló szlovák anyanyelvű, a szülők, az iskolaszék, valamint a politikai pártok a magyar nyelvű tanítás fenntartását kérik. (A Kommunista Párt álláspontját a dokumentum nem tükrözi.)2 2 A szülők állásfoglalásában többek között ez olvasható: „Mint a kesztölci tanköteles gyermekek szülei, azt kérjük, hogy gyermekeinknek ne kelljen szlovák tannyelvű iskolába járniok. Kérésünk támogatására az alábbiakat adjuk elő: Emberemlékezet óta községünkben csak magyar tannyelvű iskola működött, nagyapáink is magyar iskolába jártak. (Kb. 1888-tól magyar iskolája van községünknek.) A község lakói mind tudnak magyarul beszélni. Nekünk a magyar nyelvű iskolára szükségünk van, mert mint kis sziget, magyar községekkel vagyunk körülvéve. Ha gyermekeink csak szlovákul fognak tudni beszélni, aggódunk gyermekeink jövője miatt, mert minden életmegnyilvánulásunkban szükség van a magyar nyelvre ... Községünk bányászközség, s ha gyermekeink szlovák iskolába járnának, még vájáriskolába sem iratkozhatnának be. 1 'UMKL. VKM. 79 565. sz. ügyirat. 19 10 030/1945. ME. sz. r. Magyar Közlöny 1945. okt. 30. "68 800/1945. VKM. sz. r. Köznevelés 1945. nov. 15. 21 330/1946. ME. sz. r. Magyar Közlöny 1946. jan. 15. 1200/1946. VKM. sz. r. Magyar Közlöny 1946. február 20. "UMKL. VKM. Komárom-Esztergom vm. tanfelügyelőjének 283-6/1946. sz. jelentése.
