Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359

1362 LÁZÁR GYÖRGY májusában a békéscsabai Nevelők Szakszervezete szemináriuma keretében Mengyáii György középiskolai tanár tartott előadást. „A nemzetiségi kérdés új megvilágításban" címmel.1

1

A szeminárium résztvevői bírálták a volt uralkodó osztálynak a nemzetiségek asszimilálására törekvő politikáját, amelynek egyik színtere éppen az iskola volt. A Kommunista Párt felhívására 1945 júniusában tanácskozásra gyűltek össze a békéscsabai elemi és középiskolák igazgatói, hogy megvitassák a szlovák nyelv oktatásával összefüggő kérdéseket. Rajtuk kívül még mintegy 20 tanár és pedagógus vett részt a megbeszélésen.1

2

Ugyanebben a hónapban Gyuska János az MKP nevében a békéscsabai Nemzeti Bizottság ülésén javasolta, hogy a békéscsabai iskolákban vezessék be a szlovák nyelvű oktatást, valamint a városban az utcák elnevezését szlovák nyelven is tünfessék fel.1

3 A szlovák lakta településeken 1945 nyarán annak következtében, hogy a csehszlovák kormány képviselői ez idő tájt számos hivatalos megnyilatkozásban felvetették a csehszlovák-magyar lakosságcsere kérdését, feszültség és nagyfokú nyugtalanság alakult ki. A magyarországi szlovákság egy része elfogadta a Szlovákiába való áttelepülés gondolatát, s megkísérelte, hogy ezt azokkal a szlovákokkal is elfogadtassa, akik szülőföldjüket nem akarták elhagyni. A Szlovákiába való „hazatelepülés" gondolatát az Antifasiszta Szlávok Frontja elnevezésű magyarországi szervezet szlovák tagozata is magáévá tette és képviselte.14 A szlovák tagozat kezdettől fogva élesen támadta a fiatal magyar demokrácia nemzetiségi politikáját. Átvéve a korabeli csehszlovák hivatalos álláspontot, azt hangoztatta, hogy a demokratikus Magyarország ugyanúgy elnyomja a szlovákokat, mint azt a Horthy-rendszer tette. Azt állította, hogy a nemzetiségi kérdést Magyarországon és Csehszlovákiában csak a nemzetiségek kitelepítésével és a lakosságcserével lehet megoldani. Az Antifasiszta Szlávok Frontja szerint a magyarországi szlovákság sorsa, ha nem települ „haza" saját, nemzeti államába — a teljes elnemzetietlenedés, az asszimiláció. Lapja, a Sloboda élesen támadta a demokratikus pártokban tevékenykedő szlovákokat, mert ezek ellenezték az áttelepülés gyakran erőszakos propagálását, s egyaránt szembeszállva a magyar és a szlovák nacionalizmussal, a két nép barátságáért szálltak síkra. Az áttelepülés kérdésében elfoglalt álláspont önmagában véve természetesen nem szolgálhat a szlovák nemzetiségűek haladó, illetve reakciós volta megítélésének kritériumaként, hiszen az áttelepülők körében — éppúgy, mint a maradók között — különböző világnézetű és politikai meggyőződésű embereket találunk. Viszont az adott történeti szituációban, amikor egyrészt még folyt a küzdelem a hatalom megszerzéséért, másrészt a lakosságcsere kérdése kapcsán heves nacionalista indulatok keletkeztek, különösen 11

Magyarul és szlovákul vitatták meg a nemzetiségi kérdést a békéscsabai nevelők. Viharsarok 1945. május 26. 12

Tervezet a szlovák nyelv tanításáról. Viharsarok 1945. jún. 30. 13

Bevezetik a szlovák nyelvet a békéscsabai iskolákban, magyar-szlovák utcatáblákat kapunk. Viharsarok 1945. jún. 23. 1 * A szervezet 1945. február 18-án Battonyán jött létre. Két tagozata volt: délszláv és szlovák. A délszláv tagozatban kezdettől fogva erősebben érvényesült a kommunisták befolyása, a szlovák tagozat vezetését viszont reakciós, magyarellenes elemek tartották a kezükben. 1946/47-ben külön délszláv szervezet jött létre.