Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359
SZLOVÁK ISKOLAÜGY MAGYARORSZÁGON (1945-49) 1361 hajtásáért, az ország gazdasági újjáépítéséért. „E feladatok sikeres teljesítése nemcsak Magyarország belső problémáit oldotta meg, hanem hozzájárult az új, demokratikus külpolitika kialakításához, s a magyar és a szomszéd népek közötti bizalom helyreállításához is. A magyar demokrácia erőinek belpolitikai győzelmei tehát előkészítették a szomszéd népekkel való jó viszony megteremtésének lehetőségeit is."9 A munkáshatalom létrejötte nálunk és a szomszéd országokban nemcsak elindítója volt, de nélkülözhetetlen feltétele is népeink megbékélésének, az évszázados előítéletek, a nacionalista nézetek maradványai ellen folytatott harc azonban hosszú időt vesz igénybe. Ezt a harcot napjainkban is, elvi következetességgel kell folytatnunk annak érdekében, hogy mind szorosabbá váljon népeink barátsága és internacionalista összefogása. Annak ellenére, hogy a hatalomért folyó harc éveiben a pártok között számos kérdésben éles vita bontakozott ki, érdekes módon a nemzetiségi - így a szlovák — iskolák ügyében nem volt vita, legalábbis nem olyan súlyú és jelentőségű, amely a nemzetiségi iskolák hálózatának megteremtését érdemben gátolta volna. A haladó erők természetesen kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából a nemzetiségi iskolák helyzetének rendezése az egyik kulcskérdés. Annak is tudatában voltak, hogy a magyarországi nemzetiségi kérdés elvi alapokon nyugvó rendezése eredményes hozzájárulás lehet a Duna-medencében élő népek egymáshoz való közeledéséhez, s egyben fontos feltétele a megbékélésnek is. A nemzetiségi iskolaügy felszabadulás utáni demokratikus szellemű megújítása elválaszthatatlanul összefonódott a magyar oktatásügy egészének gyökeres megreformálásáért, a volt uralkodó osztályok művelődési monopóliumának megtöréséért folytatott harccal. A baloldali pártok alapvető feladatnak tekintették az egységes szervezetű demokratikus iskolarendszer megteremtését. E folyamatban fontos lépést jelentett az általános iskolát létrehívó 1945. augusztus 15-i minisztertanácsi rendelet. Az általános iskolák kiépítését azonban az iskolák államosításáig számos tényező, de legfőképpen az egyházak ellenállása akadályozta. A nemzetiségi iskolák ugyanazon szervezeti keretek között működtek, mint a magyar iskolák. Arról, hogy ebben az időben hány nemzetiségi iskola működött, mint a korabeli hivatalos jelentések is utalnak rá, adataink hiányosak. A nemzetiségi - így a szlovák - iskolák megteremtésében a kezdeményező szerepet a két munkáspárt játszotta. Erről tanúskodik többek között az is, hogy a munkáspárti sajtó más pártok lapjaihoz képest jóval gyakrabban közölt cikkeket és tudósításokat a nemzetiségi iskolákról. Ebből a szempontból külön is figyelmet érdemelnek a Békés megyei Viharsarok című munkás-paraszt lapban megjelent nemzetiségi vonatkozású cikkek, amelyek a csehszlovák-magyar lakosságcsere tárgykörén kívül a szlovák iskolák kérdésével is rendszeresen foglalkoztak. Békés megyében,1 0 ahol az ország legnagyobb számú szlovák ajkú népessége élt, a munkáspártok már 1945 tavaszán napirendre tűzték a szlovák iskolák kérdését. 1945 9 Csatári Dániel: Román-magyar kapcsolatok; Kossuth, 1958. 215. 10 A magyarországi szlovákok ősei a 17-18. században — még a szlovák nemzet kialakulása előtt - érkeztek Szlovákia területéről. Számuk az 1941-es népszámlálás szerint 75 877 fő volt. Nem alkotnak összefüggő településterületet, hanem az ország különböző részein, ún. szórványtelepüléseken élnek. 12 Századok 1983/6
