Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359
1360 LÁZÁR GYÖRGY nemzetiségellenes politika véres akciókká fajulásával. A magyar ellenforradalmi rendszer imperialista politikájának egyik szerves alkotóeleme volt a nemzetiségi politika."5 A múltból örökölt problémákat tovább növelte az a helyzet, ami a háború utóhatásaként nagyarányú népmozgásokat, kitelepítéseket és lakosságcseréket indított el, s amelynek egyik megnyilvánulása éppen a Magyarország és a Csehszlovákia között megvalósított lakosságcsere volt. 1946 és 1948 között az akkori csehszlovák kormány követelésére végrehajtott lakosságcsere akció során egyes források szerint 68 407, más források szerint 88 000 magyart telepítettek át Magyarországra, s 73 407 magyarországi szlovák települt át Csehszlovákiába.6 A csehszlovák kormány a lakosságcsere szükségességét azzal indokolta, hogy el akarja távolítani az ország területéről a magyar nemzetiséget, melynek véleménye szerint a német nemzetiséggel együtt döntő szerepe volt 1938/39-ben az önálló csehszlovák államiság felbomlásában. A magyar kormány elvileg elutasította ugyan a nemzetiségek kitelepítésének politikáját, de a németekkel szemben maga is alkalmazta azt. (A potsdami konferencia ismeretes határozata után 170 ezer németet telepítettek ki az országból.7 ) Akitelepítésről szóló rendelkezések a szövetséges hatalmak döntéséből indultak ki, de a közvélemény tekintélyes része is nyomást gyakorolt a kormányra, hogy az ún. „sváb kérdést" kitelepítéssel oldja meg. A „sváb kérdés" ilyen megoldásának szociális és gazdasági indokai is voltak: a magyarországi németek birtokaira szándékoztak letelepíteni azokat a székelyeket és csángókat, akik a második világháború idején kerültek Magyarországra; a németek földjeit a földreform céljaira is igénybe kívánták venni. A telepítések hatása közvetve érintette a magyarországi délszlávokat is.8 A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság a magyarországi szlovákok körében erőteljes áttelepítési propagandát folytatott. Ez és a magyarországi németek kitelepítésének példája félelmet, de legalábbis szorongást váltott ki az itt élő nemzetiségi lakosságból, köztük a szlovákokból is, így nem lehet csodálkozni azon, hogy jelentős részük nem élt azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyeket számukra a magyar kormány rendelkezései biztosítottak. * A felszabadulást követő időszakban a Kommunista Párt és a vele szövetséges haladó erők éles harcot folytattak a reakcióval szemben az ország demokratikus átalakulásának megvalósításáért, a fasizmus maradványainak felszámolásáért, a földreform végre-5 Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Kossuth, 1981. 15. 6Juraj Zvara: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában. Bratislava Pol. Könyvkiadó. 1965 . 36. A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Kossuth 1972. 499. Az áttelepült magyarok száma valószínűleg ennél is magasabb, mert sokan települtek át a tényleges lakosságcsere akció keretein kívül. 'Nemzetiségi kérdés - nemzetiségi politika. Kossuth 1968. 15. Lásd még: Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945-47. Kossuth 1982. 77.102. "Közvetlen tárgyalások indultak meg Párizsban Magyarország és a szomszéd államok között. Megbeszélések a jugoszláv-magyar lakosságcsere ügyében. Délmagyarország 1946. aug. 25. A lakosságcsere kérdése azonban szinte abban a pillanatban, ahogy a gondolata felmerült, le is került a napirendről. A magyarországi délszlávok hangulatát - főleg a vegyes nemzetiségű területeken - sokkal negatívabban befolyásolta más nemzetiségek (németek, szlovákok) kitelepítésének példája.
