Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359
Lázár György SZLOVÁK ISKOLAÜGY MAGYARORSZÁGON (1945-49) A két világháború között 1923-ban,1 a felszabadulás után 1945 őszén jelentek meg a nemzetiségi iskolák működését átfogóan szabályozó első rendeletek.2 Ez utóbbihoz az a tervezet szolgált kiindulásul, amelyet a korabeli magyar sajtó tudósítása szerint a Belügyminisztérium 1945 nyarán készített a nemzetiségek egyenjogúságának biztosítására.3 A tervezet, majd az ezt követő rendeletek egyaránt garantálták a nemzetiségi nyelvek magán- és a közéletben való használatának jogát, ezenkívül kimondták, hogy a nemzetiségi iskolákat a magyar iskolákkal minden tekintetben egyenlő jogok illetik meg. Ezzel megteremtődtek a feltételei a nemzetiségi — s így a szlovák nyelvű — iskolák új alapokra helyezett kiépítésének megkezdéséhez is. A feladat azonban korántsem volt egyszerű. Egyrészt súlyos tehertételt jelentett a múltból örökölt nemzetiségi probléma, amelynek eredete részben a dualizmus korának, az „egységes magyar politikai nemzet" koncepciójában, másrészt a két világháború közötti nacionalista-irredenta politikában gyökerezett. A Magyarországon élő nemzetiségi lakosság két generációja a magyarosítással szembeni szüntelen önvédelem állapotába kényszerült.4 Eltérő intenzitással ugyan, de a szomszéd országokban is megtalálható volt a törekvés az ott élő magyarok asszimilálására. „A két világháború között a Kelet-Közép-Európában folytatott nemzetiségi politikai gyakorlat is hozzájárult ahhoz, hogy tartós feszültség alakult ki az itteni országok között. Magyarország és szomszédai között a második világháború időszakában a végsőkig elmérgesedett a viszony Horthyék területszerző törekvéseinek a fasiszta hatalmak segítségével történt érvényesítésével, a ÚMKL = Új Magyar Központi Levéltár VKM = Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 'A 110 478/1923. VIII. VKMsz. rendelet a nemzetiségi iskolák három típusát létesítette: 1. kisebbségi tanítási nyelvű iskola, ahol a magyar nyelv kötelező tantárgy („A" típus), 2. vegyes tanítási nyelvű iskola, ahol a tantárgyak egy részét magyarul, másik részét anyanyelven tanítják („B" típus), 3. magyar tanítási nyelvű iskola, ahol a nemzetiségi nyelv rendes és kötelező tantárgy („C" típus). Magyarországon 1933/34-ben 55 szlovák iskola működött, ezek közül 2 vegyes tanítási nyelvű, 53 pedig olyan magyar iskola volt, ahol a szlovák nyelvet tanították. A szlovák iskolák zöme az evangélikus egyház kezében volt. A Horthy-korszak nemzetiségi iskolái - bár deklaráltan az anyanyelv és a nemzetiségi kultúra ápolása volt a feladatuk - jobbára maguk is a magyarosítás eszközei voltak. 210 030/1945. sz. ME. r. Magyar Közlöny, 1945. okt. 30. 68 800/1945. sz. VKM. r. Köznevelés, 1945. nov. 15. 3 Kormányrendelet biztosítja a nemzetiségek teljes szabadságát. Szabad Nép, 1945. aug. 4v 4Nemzetiségi kérdés — nemzetiségi politika. Kossuth 1968. 11-12.
