Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga László: A csepeli gyáróriás kialakulásának története 1322
A CSEPELI GYÁR KIALAKULÁSA 1353 elutasító állásfoglalásával megakadályozhatja a csepeli acélmű felállítását. A hadügyminisztérium azonban, mint láttuk, nem volt hajlandó figyelembe venni ezeket az alig kimondott törekvéseket, bizonyos többletmegrendeléseknél egyre inkább Csepelt részesítette előnyben, Diósgyőr rovására. Ugyanakkor 1912 májusában Csepelen üzembe helyezték az acélművet. A merev ellenállás tehát nemcsak eredménytelen maradt, hanem egyre inkább ártott a diósgyőri érdekeknek. Mindezek alapján végül 1912 novemberében értesíthette a kereskedelmi minisztérium a hadi igazgatást az új megállapodás megszületéséről. Ez változatlanul hagyta a kiskaliberű lövedékek felosztását, a nagykaliberűeknél azonban 20 százalékot biztosított Weiss Manfrédnak (15 százalékot Diósgyőr és 5 százalékot Resica rovására), aki írásban kijelentette, hogy ezt az adott felosztást véglegesnek tekinti. A pénzügyminiszter ennek fejében utólagosan hozzájárult az említett 191 l-es megrendelés felosztásához.5 7 A megegyezés alapvetően jelképes volt, éppen a rendkívüli megrendeléseket követően egyik gyár sem számíthatott hosszabb időn keresztül hasonlóra, Weiss Manfréd ennek ellenére sem tekintette az új felosztási kulcsot véglegesnek. Krobatin hadügyminiszter már 1913 márciusában javasolta, hogy emeljék fel Weiss Manfréd és Resica részesedését. 1913 végén végül Weiss Manfréd és Veith Béla, az Osztrák-Magyar Államvasúttársaság magyar bányáinak és uradalmainak vezérigazgatója, felkereste Teleszky János pénzügyminisztert, és előadta, hogy kevesli az 1912-es kulcs alapján történő megrendeléseket, miután csak a kormánykörök unszolására rendezték be gyáraikat nagyobb mennyiségű lövedék előállítására. Annak ellenére, hogy a három magyar gyár kapja az összes megrendelések 50 százalékát, kapacitásukat nem tudják kihasználni. A tervezett ágyúgyár üzembehelyezése után viszont már csak a kvóta arányának megfelelő részre számíthatnak. Mindezek alapján kérték részesedésük felemelését. Végül hosszabb eszmecsere után elfogadták Teleszky javaslatát, aki ugyan nem értett egyet érvelésükkel, de hogy a „nyugtalanságnak a jövőre egyszer s mindenkorra eleje vétessék", további öt százalékot ajánlott fel Weiss Manfrédnak Diósgyőr rovására. (2.táblázat) Teleszky nem tulajdonított nagyobb jelentőséget engedményének, „sajátos módon" azonban alig néhány nappal később a hadügyminisztérium az 191 l-es rendeléshez hasonló jelentőségű megbízást adott a tüzérségi lövedékgyártó vállalatoknak, amelynél természetesen már az új felosztási kulcsot vette alapul. Weiss Manfréd tisztában volt a realitásokkal, 20, majd 25 százalékos részesedése a nagykaliberű lövedékek rendeléséből 1912 novemberében tökéletesen megfelelt előzetes várakozásának. Tudta, hogy ezt az újabb előretörést elsődlegesen a haditengerészet támogatásának köszönhette. Ki is akarta fejezni ezért háláját a haditengerészet egyik magasabb beosztású tisztjének, de az feljelentette őt vesztegetésért. Hasonló sorsra jutott, amikor a tengerészet egyik hadimérnökének ajánlott fel 20 000 koronát újtípusú nagykaliberű lövedék kikísérletezésére. A hadügyminisztérium ugyan megrótta Weiss Manfrédét a vesztegetési kísérletekért, de a törvényes eljárástól eltekintett.5 8 5 7 KA KM MS 1913 46/1/19. 5 ' A magyarországi gyárak a hiányzó ágyúgyár kompenzálására a tüzérségi lövedékrendelésekből 50 százalékkal részesültek. - KA KM 1913 Prä 32-8/1; 1914 7A 13-1/26; 39; - 1915 7A 57-2/31.
