Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga László: A csepeli gyáróriás kialakulásának története 1322
1354 VARGA LÁSZLÓ 3. táblázat Tüzérségi lövedékszállítások a haditengerészetnek 1912-1914 1912 1913. Ií. év 1913. II. f. év 1914.1.f. év db érték (K) db érték (K) db érték (K) db érték (K) 7 cm gyújtógránát 6000 111000 _ _ 5406 99 243 — 10 cm gyújtógránát --1000 49 500 3030 149 985 15 cm gyújtógránát 1500 183 000 500 19 200 684 83 448 --24 cm gyújtógránát --100 51 500 342 176 130 --24 cm páncélgránát --242 157 784 --30,5 cm páncélgránát 200 277 600 200 326 600 --208 288 704 30,5 cm gyújtógránát 200 244 200 354 364 744 --208 253 968 összesen 7900 815 800 1154 762 044 6674 566 105 3446 692 657 Forrás: OL WM Okmánytár 37a A csepeli gyár számára az 1912—1913-as felosztások a monarchiai összszükséglet 10, majd 12,5 százalékát biztosították. A gyár kapacitása viszont még 1913 májusában sem érte el ezt az arányt. így a 30,5 cm-es bombáknál Weiss Manfréd a Monarchia teljes gyártási kapacitásának csak 6,5 százalékával rendelkezett (Diósgyőr: 10,9%, Resica: 5,9%), a 24 cm-es lövedékeknél 8,25 százalékkal (Diósgyőr: 13%, Resica 8,25%), a 15 cm-es gránátoknál pedig 5,85 százalékkal (Diósgyőr: 7,3%, Resica 6,78%). A tüzérségi hüvelyeknél Csepelen gyártották az összszükséglet felét, a kapacitás azonban mindössze 12,7 százaléka volt a teljesnek. Az ezt követő évben Weiss Manfrédnak sikerült ezen az arányon változtatnia. így a 8 cm-es lövedékeknél a kapacitás a hatszorosára emelkedett, a 30,5 cm-eseknél pedig kétszeresére, a hüvelygyártásnál hasonló volt a helyzet, és így az összkapacitás 21,75 százalékát már Csepel biztosította, potenciálisan ennél kedvezőbb volt a helyzet, miután a hüvelygyártáshoz szükséges gépi berendezés 33,67 százaléka volt Csepelen. A tényleges tüzérségi lőszertermelés a háború kitörése előtt napi 1000 db volt.5 9 (3. táblázat) Járműgyártás - A termékszerkezet bővítése A századforduló éveinek gazdasági válsága a csepeli gyár további irányításában minőségileg új üzletpolitikát (már-már válságstratégiát) eredményezett. Ez egyrészt kiterjedt a termékstruktúra kiszélesítésére — aminek egyik módja a korábban tárgyalt alapanyaggyártás volt —, másrészt a hagyományos kereslet-kínálat viszony gyökeres megváltoztatására. A modern árutermelés — szemben a klasszikussal - már nem elégszik meg pusztán a kereslet kielégítésével, hanem a kínálattal maga is döntően alakítja, befolyásolja magát a keresletet is. 5 9 OL PM ált. ir. 1913-53009. - WM Okmánytár 66.
