Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Varga László: A csepeli gyáróriás kialakulásának története 1322

1350 VARGA LÁSZLÓ 1905 után a kibontakozó konjunktúra és a Monarchia feszült külpolitikai helyzete a tüzérségi lőszergyártásban is komoly fellendülést eredményezett. A közös hadsereg minden korábbit felülmúló megrendelései következtében Csepel és Diósgyőr harcában szélcsend állt be. Diósgyőrött a tüzérségi lövedékgyártás 574 munkást foglalkoztatott, ami nemcsak az azt megelőző időszakok létszámát haladta meg jelentősen, hanem az első világháború előtti csúcsot is jelentette. A 42 százalékos felosztási kulcs az adott körülmények között Csepel számára is biztosította a lövedékgyártás további felfutását. Ebben az időben épült fel az új tüzérségi laboratórium és a pavilon rendszerű szerelőtelep. A hadügyminisztérium megrendelései nemcsak mennyiségükben múlták felül a korábbiakat, hanem a szállítási feltételek is kedvezőbbekké váltak. Az évtized végén a közös tüzérség új felfegyverzése biztosított valamennyi gyárnak újabb jelentős megrendeléseket, de ezekkel Diósgyőr már nem tudott lépést tartani. A hadügyminisztériumban elismeréssel állapították meg, hogy a Weiss Manfréd-gyár volt az egyetlen cég, amely megbízhatóan és pontosan tett eleget a megnövekedett rendelé­seknek, sőt az előírt határidőn belül más gyáraktól is eredményesen vett át megrendelé­seket.53 Az érvényben levő felosztási kulcs szerint Csepel csak a kiskaliberű lövedékeket gyárthatta. Amíg azonban egy 7 cm-es gyújtógránát ára 19 korona volt, addig a 15 cm-esé 122, a 30,5 cm-esé pedig 1221 korona. Kézenfekvő volt tehát, hogy Weiss Manfréd a termelési kapacitás jelentős bővítésével egyidőben törekedett a nagyobb kaliberű lőszerek megszerzésére is. Ez azonban újabb befektetéseket igényelt, mindenekelőtt az acél­feldolgozás bővítését, sőt ezen túlmenően az acélgyártás megkezdését is. így helyezték üzembe 1909-ben az acélhengerművet, s ezzel egyidőben jelentette be Weiss Manfréd a hadügyminisztériumnak acélmű alapítási szándékát. Erre való hivatkozással kérte a nagykaliberű lövedékek rajzainak a megküldését, s egyben bejelentette igényét a vonat­kozó magyarországi megrendelések 42 százalékára. (A nagykaliberű lövedékek felosztási kulcsa szerint Diósgyőr kapta a megrendelések 75 százalékát, a fennmaradó 25 százalékot pedig Resica.) A hadügyminisztérium a kérés alapján javasolta az illetékes magyar minisz­tériumoknak a diósgyőri részesedés megfelezését. A kereskedelmi kormányzat támogatta 2. táblázat Lövedékfelosztás a három érintett magyarországi gyár között 1902 1903 1905 1912 1914 6-10,4 cm 6-10,4 cm 6-10,4 10,4 10,4 10,4 srapnell gránát srapnell gránát cm cm cm cm Diósgyőr 50% 66,6% 50% 50% 42% 75% 60% 55% WM 50% 33,4% 50% 50% 42% -20% 25% Resica - — _ 16% 25% 20% 20% Forrás: KAKM 1903 7A 102-18/677, 1905 7A 13-1/30, 1914 7A 13-1/26 OL PM Állami Vasmüvek 46241/1910,118422/1912 S3 KA KM 1907 7A 13-1/6-2; 13-1/20; 40-1., 3; 14-4/9-7; 15; 22. - OL PM Állami Vasművek 118422/1912.

Next

/
Thumbnails
Contents