Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga László: A csepeli gyáróriás kialakulásának története 1322
1330 VARGA LÁSZLÓ A kibontakozó recesszió kezdetben egyáltalán nem érintette a gyárat. A nyereségek biztosításához a korábbiakhoz képest jóval nagyobb mértékben járultak hozzá a honvédség megrendelései, amely éppen ebben az időben bővült ki a saját tüzérséggel. A minisztertanács, tekintettel a feszült külpolitikai helyzetre, 1912. november 25-én és 1913. február 28-án tárgyalt a szükséges rendkívüli intézkedésekről. Ennek keretében rendkívüli hiteleket bocsátott a honvédelmi tárca rendelkezésére, így 18 tüzérségi üteg felszerelésére 2,3 millió koronát, népfelkelési mozgókonyhák és sátorfelszerelés beszerzésére 2,3 milliót. Ezt részben már 1912-ben, zömében azonban 1913 folyamán használták feL1 6 A két balkáni háborút követően azonban már a hadiipari üzemekben is erősen csökkent a munkáslétszám, mivel új megrendeléseket nem kaptak. A létszám csökkenésének mértéke 1913 őszén elérte a 25 százalékot, az üzemek többségében már csak 7-8 órát dolgoztak naponként. 1914-ben tovább folytatódott a visszaesés, a Weiss Manfrédgyár májusban kapacitásának mindössze a felét tudta kihasználni. A teljes kapacitás 1400 vagon árut jelentett, amelynek 2/3-a kereskedelmi cikk, 1/3-a pedig hadfelszerelési cikk volt. A csepeli gyárban az említettek következtében sikerült a regressziót mintegy 1/2—3/4 évre korlátozni, s így ez nem befolyásolta döntően a vállalat eredményességét. Az adófelügyelő 1914 elején kelt jelentése szerint a WM-gyár olyan „vállalat, amely úgyszólván monopóliumszerűén dolgozik a kincstár számára, óriási kivitele van, köztudomás szerint évenként milliókra menő tiszta nyereséggel dolgozik és különösen az utolsó öt-hat esztendőben rendkívüli nyereségeket ért eF'.17 1914. január 1-vel a csepeli gyár Weiss Manfréd Lőszer Acél és Fémmúvei Rt. néven 10 millió korona alaptőkével részvénytársasággá alakult. Az 5000 koronás részvényekből Weiss Manfréd 60 db-ot jegyzett azzal, hogy a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta a csepeli ingatlanokat.18 A Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára és Ércárugyára 9,6 millió korona értékben 1920 db részvény fejében a részvénytársaságra ruházta a hengermű, a huzal- és csőgyár, a lőszer- és töltényfelszerelő gyár, a rúdsajtoló és pénzlapkagyár, az acélmű és lövedékgyár, valamint a járműgyár összes gyári felszerelését, gépeit és egyéb ingóságait. A konzervgyár, amely így a részvénytársaság fő részvényese lett, természetesen továbbra is Weiss Manfréd tulajdonában maradt. Továbbá 2-2 részvényt jegyeztek Weiss Manfréd rokonai, így Wahl Oszkár, Weiss Jenő, Weiss Alfonz, Mauthner Alfréd, Kornfeld Móric, Eisler Zsigmond, Surányi Béla stb. Az alapításkor megválasztott igazgatóság tagjai lettek az.eddigi tényleges irányítók (Weiss Manfréd és Wahl Oszkár) mellett Weiss Manfréd fiai.19 1'Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914-1918. összeáll. Iványi Emma. Bp. J960 55-56. 17 OL PM ált. ir. 1914-117919/3919. - WM Okmánytár 66. - KA KMMS 1914 4M 4/17. - A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének huszonötesztendős jubileumi mozgalmi jelentése 1903-1927. Bp. é. n. 54. 1 "Ezek tényleges értéke a 300 000 koronát messze meghaladta, hiszen pusztán a telkek értéke mintegy 1 millió korona volt. 1 * Cégbíróság Cg. 2691.
