Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga László: A csepeli gyáróriás kialakulásának története 1322
A CSEPELI GYÁR KIALAKULÁSA 1325 kiállítás hozta meg. A Weiss-féle gyár ebben az időben szállítója volt a közös hadseregnek, a magyar honvédségnek, valamint a porosz, a bajor és a szász hadseregnek. A kiállításon is - amelyen konzerveket, töltényeket és egyéb katonai fémárukat, az ezek előállításához szükséges nyersanyagokat mutattak be, valamint fényképeket a gyártelepekről, érdekesebb gyártási mozzanatokról és gépekről — egyértelművé vált, hogy ekkor már Weissék a hadsereg legjelentősebb magyarországi magánszállítói.3 1897-ben Weiss Manfréd elhatározta, hogy Csepelen levő gyárát kibővíti vadász-, revolver- és Flobert-féle tölténygyárral, valamint réz-, bronz- és sárgaréz-hengerművel. Nem sokkal később azonban felismerte, hogy a tölténygyártást sokkal célszerűbb tüzérségi lőszerek gyártásával bővíteni, ami már a következő évben, 1898-ban 500 000 koronás tőkebefektetést igényelt. Eredeti elképzelését azonban csak később adta fel, miután a hengermű 1899-es létesítése a vártnál jóval nagyobb költségekkel járt.4 A hengermű építési költségei 135 000 koronát tettek ki, a legnagyobb összeggel a hengermű csarnoka szerepelt (30 000 K), ezt követte a raktár (18 000 K), majd a karbantartó műhely, a víztorony, a kazánház stb. Az öntöde, a négy hengerde és a dróthúzó berendezései 412 939 koronába kerültek, ezeket a német Basse és Salve cég és a Schlick gyár szállította, mindez 1900 folyamán újabb, mintegy 100 000 korona értékű géppel egészült ki. A fémfeldolgozás által megnövekedett energiaigények kielégítésére újabb gőzgépeket helyeztek üzembe (200 és 86 LE), amelyek közül a kisebb teljesítményű szolgáltatta az energiát a víz szivattyúzásához és az első világítási dinamóhoz. Ebben az időben mindössze egyetlen csatorna volt a gyártelepen, amelyik az ipari szennyvizet vezette közvetlenül a Dunába. Az illemhelyek egyszerű falusi árnyékszékek voltak, fürdő pedig még nem létezett.5 A magyar gazdaság századvégi konjunktúrája az utolsó években lelassult. Előbb csak az ipari beruházások csökkentek, majd komoly hitelválság bontakozott ki, s végül mindez túltermelési válságba torkollott, ami a könnyűipar kivételével kiterjedt a gazdaság valamennyi ágára. 190l-re szinte teljesen leálltak az ipari beruházások, a vasútépítés, a 3 1896 januárjában a XVII. hadügyi csoport felszólított 50 hadsereg- és honvédségi szállítót, hogy vállaljanak részesedést a pavilon költségeiből, amelyeket 25 000 Ft-ra becsültek, vagyis 300 m2 tényleges kiállítási területet számolva, négyzetméterenként kereken 80 Ft-ra. Végül a felszólított 50 cég közül 28 jelezte részvételi szándékát. A rendezők javaslatának megfelelően a hadseregszállítók pavilonjában, a kupola alatti középső részen kollektív kiállítást szerveztek, amelyen részt vett Regenhardt Ferenc pozsonyi gyapjúfonó és -szövő és pamutszövő gyára, Lőw Károly zsolnai magyar gyapjúáru-, katonaposztó- és takarógyára, Wolfner Gyula és társa budapesti bőrgyáros, valamint Weiss Berthold és Manfréd budapesti, csepeli és berlini magyar conservgyára és ércárugyára. Vállalták, hogy a pavilon felállítási költségeinek ezen részét, amely a többi kiállítók hozzájárulása után fedezetlenül marad, maguk fedezik. Ezért a XVII. hadügyi csoport „a collektív kiállítást rendező uraknak szíves közreműködésükért és a hazafias áldozatkészségükért" a legmelegebb köszönetét fejezte ki. Ennek a köszönetnek hatásos megnyilvánulása volt a nemesség adományozása Weiss Manfréd számára közvetlenül a kiállítás után. - OL Kir. szem. kör. min. 1896 elu. 1044. - HTL HM ein. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás iratai. XVII. (hadügyi) csoport 114., 119., Az 1896-i ezredéves országos kiállítás közleménye 1896. jan. 1. 745.1. 1896. február 20. 841. 4OL PM ált. ír. 1897-81448/1948; 56389/1339. BKIK ált. ir. 1898-2028. 5 OL WM Könyvelőség 1900-1904 Hengermű főkönyv. - Kocsis László - Németh Gyula -Uglár István: A Csepeli Erőmű és Szolgáltató Üzemek története és fejlődése (Kézirat)
