Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Sípos Péter: Peyer Károly a magyar munkásmozgalomban 1944-ig 1280
1312 SI TOS PÉTER munkaidő stb. kérdések, nem lévén elsődlegesen politikai jellegűek, nem foglalták magukban súlyos összeütközés kockázatát. A szűkebb szakmozgalmi érdekeken túl Peyer a kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben is képviselte az MSZDP vezetőségének az álláspontját, amelynek a kialakításában is jelentékeny szerepe volt. A szociáldemokraták az 1930-as évek második felében különös aggodalommal figyelték a hatalmi eltolódást a tengelyen belül Hitler javára, s ezzel párhuzamosan a magyar kormány erősbödő német orientációját. Az MSZDP szószólói minden testületben, fórumon tiltakoztak a Berlinnel szemben vállalt újabb és újabb kötelezettségek ellen. Peyer a külügyi tárca 1935-ös költségvetésének vitájában követelte, hogy a magyar kormány ne csatlakozzék olyan irányzathoz, „amely Európában újabb háborús veszedelmet idéz fel".101 Még olyan epizódot is szóvá tett, hogy az egyik Budapestre látogató Hitler Jugend-csoportot a Horst Wessel indulóval fogadta - a BSZKRT rezesbandája. Vagyis, amint jogosan felháborodva mondotta a törvényhatósági bizottság ülésén, egy közpénzekből fenntartott zenekar felekezet elleni uszítást tartalmazó, tehát törvénybe ütköző számot adott elő.102 Peyer ádáz harcot folytatott a nyilasok ellen. A képviselőházban ő leplezte le adatok alapján, hogy a szélsőjobboldali sajtót, így a Milotay—Rajniss-féle Új Magyarságot részben a németek finanszírozzák. 1938 áprilisában nagyszabású aktívaértekezleten bejelentette, minthogy a kormány nem lép fel a zöldingesek kilengései, terrorcselekményei ellen, ezért a szociáldemokrata párt minden rendelkezésére álló eszközzel felveszi a harcot a nyilasokkal szemben.10 3 Nemegyszer fenyegette őket megtorlással a végső leszámolás idején. „Csak legyen elég kötél erre a célra! Csak vigyázzon a nyakára!"10 4 — kiáltotta oda nekik egy ízben a parlamentben. Peyer a fasizálódási folyamat szerves részeként ítélte el a növekvő és mindinkább az állami politika szintjére emelt antiszemitizmust. Az ún. első „zsidótörvény" képviselőházi vitájában rámutatott arra, hogy pótlékról van szó a meg nem oldott társadalmi kérdések helyett, ami nem javítja a munkások és parasztok sorsát. A „zsidótörvénnyel" Peyer szembeállított egy mérsékelt, de előrelépést jelentő reformprogramot, amelynek főbb pontjai: az 1000 holdon felüli birtokok kisajátítása és felosztása;hitelnyújtás felszerelésre a törpebirtokosok és a földnélküliek számára; a vezető beosztású alkalmazottak fizetésének maximálása; a hadianyag- és villamosenergiaipar, a szénbányászat, valamint a biztosítás államosítása.10 5 Peyer számára ez időben tekintélyt és bizonyos nimbuszt eredményeztek erőteljes megnyilatkozásai és aktív tevékenysége a fasizálódás és a német orientáció elleni küzdelemben. Jellemző egy olyan hír elterjedése róla, hogy „Léon Blum franciaországi receptje után Magyarországon is megvalósítja a népfrontot"106 Erről azonban szó sem volt. Igaz, a francia népfront győzelmét Peyer egy írásában olyan eseményként köszöntötte, amely 1 01 Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. II. k. 99. 1935. máj. 28. - Az MSZDP külpolitikájára Pintér i. m. 82. 10 ÎFL IV. 1408. 8. k. 114.1933. aug. 21. 1 03 PIA 651. f. 6. cs. 1938. II. 1938. ápr. 29. 1 04 Az 1939. évi június hó 10-én hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. VIII. k.'863. 1940. nov. 26. 1 05 KN 1935. XVIII. k. 339. 1938. máj. 6. 10 6 PIA 651.6. cs. 1. 1936.11.1936. máj. 22.
