Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Sípos Péter: Peyer Károly a magyar munkásmozgalomban 1944-ig 1280
1292 SI TOS PÉTER a Városházán már jelentkező nyílt ellenforradalmi szellemmel szemben.4 0 Peyer oly módon is igyekezett elejét venni a fehérterrornak, hogy igen szűkös hatalma ellenére nyitva tartotta a menekülés útját Ausztria felé. Augusztus 20-án utasította a királyhidai határrendőrség parancsnokát, engedje át a távozó népbiztosokat, azonban kobozza el, ha a megengedettnél több pénzt talál náluk. Tehát nem adott utasítást a menekülők feltartóztatására.4 1 Augusztus 6-án, a Friedrich-puccs idején Peyer a főkapitányságon tartózkodott. Harrerrel együtt arra törekedtek, hogy megakadályozzák a Tanácskormány által kinevezett, valamint a zsidó vallású fővárosi tisztviselők letartóztatását. Itt az összeesküvők felszólították, hogy írjon alá egy okiratot, amelyben lemond a tárcájáról. Peyer kijelentette, hogy nem enged az erőszaknak, mire az ellenforradalmár Fehér Ház nevű szervezethez tartozó rendőrtisztek őrizetbe vették. Később, amikor a nap folyamán híre jött annak, hogy a Peidl-kormány lemondott, Peyer csatlakozott immár exminiszter társaihoz. Az erősbödő fehérterror feltartóztatására, továbbá a román hadsereg rekvirálásainak meggátlására a szakszervezeti vezetők több liberális nagytőkéssel és GYOSZ vezetővel közös lépésre határozták el magukat. Peyer is részt vett abban a küldöttségben, amelyik néhány nappal a Friedrich-kormány hatalomra jutása után felkérte az antant tábornoki bizottságának angolszász tagjait, hogy tiltakozzanak a politikai üldözés és a román gyárleszerelési kampány ellen 4 2 A deputáció azonban mindkét vonatkozásban eredménytelenül fáradozott. Sőt, a helyzet annyira veszélyessé vált, hogy Peyer nem mert a lakásában hálni, mert félt, hogy a fehér karhatalom elhurcolja 4 3 Friedrich István egyetlen kormánya sem szilárdult meg, s feltehető volt, hogy előbb-utóbb koalíciós kormány alakul, amelyben képviseletet kap a szociáldemokrata párt is. Elképzelhetőnek tűnt az is, hogy kiírják a választásokat. Mindez sürgőssé tette az MSZDP újjászervezését. A Szaktanács végrehajtó bizottságának megbízásából Peidl Gyula, Peyer, Miákits Ferenc, Szabó Imre, Horovitz Gábor, Preusz Mór és Propper Sándor, valamint Farkas István, a párt titkára vettek részt az előkészítő munkában. Az 1919. augusztus 24-én megrendezett kongresszuson elfogadott határozati javaslat, mint ismeretes, kimondotta az MSZDP újjáalakulását az 1903-as pártprogram és az 1908-as (néhány részletében időközben módosított) szervezeti szabályzat alapján, s kinyilvánította, hogy a párt nem a III., hanem a II. Internacionáléhoz tartozik. A pártgyűlés általános politikai irányvonalát a Tanácsköztársaság megtagadása, éles kommunistaellenesség jellemezte. Peyer Károly referátumában „piszkos rendszerről", „kommunista szemétről", „kalandorpolitikáról" beszélt. Az értekezletet összehívó bizottság nevében beterjesztett határozati javaslat az újonnan megválasztandó vezetőség és a titkárság hatáskörébe utalta a párthoz csatlakozni kívánó testületek és egyének felvételi kérelmének az elbírálását, hangsúlyozva, bizalmi tisztséget csak olyanok tölthetnek be, akik legalább öt éve tagjai valamely Szaktanácshoz tartozó szakszervezetnek, kivéve, ha 40 Harrer Ferenc: Egy magyar polgár élete 1. k. 418. Gondolat Kiadó. Bp. 1968. - Ugyancsak Harrer (i. m3 430.) és Dietz Károly: Októbertói augusztusig. Bp. 1920. 161. számol be arról, hogy Peyer tehertételnek érezte a belügyminiszteri hivatalt. 41 Gábor Sándorné: i. m. 201. 4 2 Hoover Institution Archives ARA Paris 74. 4 3 PIA 867. f. f-»93. ó'. e. Fodor József visszaemlékezése.
