Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246
1278 NINA MICKUN azzal fenyegetve, hogy felgyújtja a gazdagok házait.15 8 Ezt a tényt egyetlen történetíró sem említi, csupán Schepeler tesz említést mellesleg a túlkapásokról. Ugyanakkor ez rendkívül fontos tény, amely arról tanúskodik, hogy a forradalom felszínre hozta a régi társadalmi ellentéteket. „A Ferdinánd trónralépésekor megnyilvánuló lelkesedés igazi forrása az apjának, IV. Károlynak elmozdításán érzett öröm volt" — írta Marx.15 9 A nép azt várta, hogy IV. Károly eltávolítása megsemmisíti a kamarilla uralmát, s megszűnnek leigázó terhei. Az új király tiszteletére rendezett ünnepségek az egész országban összekapcsolódtak mindannak megsemmisítésével, ami a kegyenc nevéhez fűződött, „... mindenütt lábbal tiporták Godoy szobrát, amit pedig maguk a községek állítottak, saját költségükön a városokban. Most azonban az elragadtatás egyhangú kifejezésével döntötték le és törték darabokra, míg korábban egy jelentéktelen kisebbség volt az, amely felállította és üdvözölte, hogy tisztségeket és érdemrendeket kapjon attól, aki minden adomány egyetlen forrása volt: néhány méltatlan polgár alantas hízelgése, amit a nép sohasem szűnt meg energikusan elítélni."160 A nép haragja oly nagy volt, hogy mindent megsemmisített, ami Godoy hatásának nyomait viselte magán, mindent, aminek akár a legtávolabbi köze volt hozzá: „... kezet emeltek mindenre, ami az övé volt, vagy rá emlékeztetett, a dolgok odáig fajultak, hogy Andalúzia egy kis, tengerparti városkájában, San-Lukar de Baroínedában a nép dühödten vetette magát arra a kertre, amit a békeherceg a városkában létesített. Szétrombolta azokat az új találmányokat is, amelyeket a herceg a hajótöröttek megsegítésére konstruáltatok."16 1 Az aranjuezi és madridi felkelések hírére a hullám az egész országon végigsöpört. Lafuente szavaival „kevés olyan település volt, ahol nem tartottak népünnepélyeket, nem robbant ki zavargás, lázadás".16 2 * Próbáljuk meg átgondolni a fentebb kifejtetteket. Kezdjük azzal, milyen nézeteket vallanak a történészek az itt röviden ismertetett eseményekről. Már szóltunk ezek ellentmondásosságáról, ismertetve különböző olyan történészek nézeteit, amelyek más szervezőkre is jellemzőek. Ezen ellentmondásosság nagyrészt annak következménye, hogy egyikük sem próbálta meg feltárni olyan szakkifejezések lényegét, mint a forradalom és a felkelés. A marxizmus klasszikusainak, mindenekelőtt Leninnek munkáira támaszkodva, próbájuk meg mi megmagyarázni a „forradalom" kifejezés lényegét. Lenin mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy forradalmi helyzet nélkül nincs forradalom. Mi a „forradalmi helyzet"? Lenin így magyarázza: „Ahhoz, hogy forradalom legyen, rendszerint nem elegendő hogy az »alsó rétegek nem akarnak«, hanem az is szükséges, hogy a »felső rétegek« se tudjanak »a régi módon élni«." S noha Lenin szerint forradalom lehetetlen forradalmi helyzet nélkül, de nem minden forradalmi helyzet vezet forradalomhoz. Ehhez 15 "Sztroganov március 10-22-i jelentése. AMID. K., 7513. csomó, 99. irat. 1 s 'Marx: A forradalmi Spanyolország. MEM, X. 467. 16 "Toreno:i. m. 84-85. í61 Pradt:i. m. 62. 16 *M. Lafuente: i. m. XII., 147.
