Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246
1264 NINA MICKUN sem várva, Napóleon Clarke hadügyminiszteren keresztül utasította Junot-t, hogy lépjen Spanyolország területére, és induljon meg Portugália felé.97 Október 18-án Junot átlépte a határt, és seregei a Burgos-Valladolid úton elindultak Salamanca felé. Godoyt nemcsak, hogy nem nyugtalanította a fontainebleaui szerződés aláírása előtt bekövetkezett invázió, hanem Pedro Rodriguez de la Buria altábornagyot üdvözletének átadása céljából Junot fogadására küldte. A Bourbonok, akik családi perpatvaraikat sem voltak képesek egyedül elrendezni, s éppen ebben az időben kérték fel Napóleont döntőbíróvá, a maguk részéről mindent megtettek, hogy megkönnyítsék behatolását Spanyolországba, s hogy a nép figyelmét ettől elvonják. Ferdinánd trónörökös, akit Godoy makacsul távol tartott az államügyektől, Napóleonná! keresett védelmet, és — hogy annak támogatását minél szilárdabban biztosítsa — megkérte egyik rokona kezét. Ennek jegyében írta meg 1807. október 11-i levelét, amely hemzseg a legalantasabb hízelgéstől és talpnyalástól, amelyben Napóleont „minden elődjét elhomályosító hősnek", nevezi, „akit Európa megmentésére küldött az isteni gondviselés", a „tisztelet és ragaszkodás érzéseiről" ömlengve neki.98 1807 őszén a királyi párnak fülébe jutott, hogy Ferdinánd valahonnan leveleket kap, és hogy éjszakákon át világosság van nála. A király — rosszat sejtve — október 28-án felkereste az Asturiai herceg (ez volt Spanyolországban a trónörökös hivatalos címe) lakosztályát, elvitte az ott talált iratokat, s parancsot adott arra, hogy a trónörökös nem hagyhatja el lakosztályát, és senkit sem fogadhat. IV. Károly azonban egyáltalán nem arra készült, hogy családi körben rendezze nézeteltéréseit a trónörökössel. Láthatóan hivatalos jelleget kívánt az eseményeknek adni. Másnap - több miniszter és egy gárdaosztag kíséretében — ünnepélyesen a trónörököshöz vonult, akit kardjának átadására szólít fel, s elrendelte házi őrizetben való maradását. A trónörökös iratai között találtak egy királyhoz írt levelet, amelyet Escoiquez, a herceg nevelője diktált, s amely felsorolja Godoy bűneit, olyan szándékot is tulajdonítva neki, hogy ki akarja irtani az egész királyi családot, hogy a spanyol trónt magának szerezze meg. Javasolta Godoynak és minden bizalmasának börtönbe zárását. Másnap, október 30-án került kihirdetésre a király aláírásával kiadott „Kiáltvány a nemzethez" c. irat. Ebben a király kifejtette, hogy élete „mely gyakran forgott veszélyben (mikor és hol? — N.M.) terhére volt örökösének ... aki arra készült, hogy megfossza őt trónjától". Közölte, hogy létrehoztak egy speciális juntát a történtek kivizsgálására, hogy egy sor bűnözőt, aki ebbe az ügybe belekeveredett, letartóztattak, s hog)' a herceget házi őrizetnek vetették alá. Ferdinánd ugyanakkor, megijedve tette következményeitől, eredménytelenül könyörög anyjának, hogy fogadja őt kihallgatáson. A királyné érzéketlen marad fia könyörgése iránt. Cabaliero minisztert küldte hozzá azzal, hogy neki mondja el a herceg azt, amit anyjával közölni akart. A herceg pedig kijelenti Cabalieronak, hogy álnok tanácsosok felbujtására cselekedett, s név szerint is megnevezve kiadja őket. Ezen túlmenően beszélt a Napóleonhoz írt leveléről, egyéb, általunk már ismert tetteiről, továbbá Beauharnais francia követtel folytatott levelezéséről. "Au Gén. Clarke. Corresp. XVI., 80. 9'Ne Her to (Llorento): Mémoires pour servir l'histoire de la révolution d'Espagne. Paris, 1814-1815. II., 1-4.
