Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246
1258 NINA MICKUN De Franciaország — amely pedig Spanyolország szövetségese volt az Anglia elleni háborúban — sem számolt az Ibér-félsziget hatalmával. 1801-ben, az angol-francia béketárgyalások idején Franciaország egyszerűen Angliának adományozta a Spanyolországhoz tartozó Trinidadot, anélkül, hogy utóbbit erről egyáltalában megkérdezte volna, „Ce triste allié".70 * Hogy az események menetét megértsük, feltétlenül meg kell ismerkednünk a királyi család helyzetével. Goya zseniális képei között van egy tabló, amely rögtön magára vonja a madridi Prado látogatóinak figyelmét: nevezetesen IV. Károly királyi családjának családi portréja, amely körül már régóta viták folynak. A látogatók értetlenül szemlélik, s nem értik, hogy a festő családi portrét rajzolt-e, vagy a kép előterében álló királynak és feleségének karikatúráját. Terjedelmes hasát kidüllesztve fenséges pózban áll a király, de alakjának ünnepélyes méltósága kiáltó ellentétben van arcának tompa, gondolat nélküli kifejezésével. Ilyennek látta Goya, aki sosem hazudott modelljeinek, a királyt. Vele szemben áll a királyné. A festő kíméletlen ecsete nemcsak az arc rútságát, de Mária Lujza érzékiségét is jól mutatja.71 * Ugyanakkor egész Spanyolország tudta, hogy a családi képről hiányzik egy azzal összenőtt, a királyi párt dróton rángató személy, a királyné szeretőjének és a király kegyencének, Godoynak alakja. Godoy korántsem intellektuális képességei alapján jutott a legmagasabb méltóságokhoz. Kedvéért külön méltóságokat hoztak létre, mint például valamennyi szárazföldi és tengeri fegyveres erő generalisszimuszának rangját. Nemcsak a grand címet kapta meg, hanem a hercegi (prince) rangot is, amelyet addig csak a királyi család tagjai viseltek, s a királyi házból származó hercegnőt adtak hozzá feleségül. Ez a műveletlen kegyenc, aki kortársak tanúsága szerint nem tudta megkülönböztetni Oroszországot Poroszországtól72 évekig, sőt évtizedekig irányította Spanyolország sorsát, még akkor is, amikor hivatalosan nem ő volt a kormányfő. Maga köré gyűjtött mindenkit, aki az országban megvesztegethető és romlott volt, a kegyenc ösztönével óvakodott a becsületes és népszerű emberektől. Jovellamost, az egyik spanyol felvilágosítót, akinek óriási tekintélye volt a spanyol társadalom haladó köreiben, tönkretenni igyekezett, 1807-ben pedig, már öreg emberként, a legszörnyűbb várbörtönbe zárja. De Pradt abbé, ez az okos és jó megfigyelő kortárs, akinek könyvét, a „Mémoires historiqués sur la révolution d'Espagne"-t Marx is gyakran idézte, így jellemzi Godoyt: „Arcátlan és romlott volt a spanyol monarchia parancsolója, a kitüntetéseket és tisztségeket a legérdemtelenebb emberekkel züllesztette le, a hasznosan munkálkodókat eltávolította és ellökte, a királyt és királynét maga alá rendelte, családjukban félelmet és bizalmatlanságot hintett el, elfecsérelte a kincseket, kormányzásának gonoszságával le-70M. Baumgarten: i. m. I., 106. 71 Csanádi Imre: Goya : Királyi család c. versében ezt írja : „Micsoda gőgös, bamba birka-portrék! fény, rendjel, csipke bárhogy korrigálja. Együtt van végre a díszes csoportkép: őfelsége és népes házi-nyája." 7 2M. Baumgarten: i. m. I., 49.
