Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Vadász Sándor: Marx mint történetíró 1225
MARX MINT TÖRTÉNETÍRÓ 1233 W. Godwin, L. Blanc, P.-J. Proudhon, G. Lamennais és mások neveiből következtethetünk érdeklődésének az irányára. A kölni katalógusban Marx megjelölte a számára legfontosabb könyvek címeit. Campanella, Morelly, R. Owen, H. de Saint-Simon, Ch. Fourier, P. Leroux, F. Vidal,2 8 Blanc, T. Dézamy, E. Cabet és W. Weitling nevei mellé tett csillagot. Megjelölt továbbá gyűjteményes munkákat (pl. a Kommunistische Schriften 2 kötetét), és az utópisták La Phalange és L'Égalitaire című folyóiratait. (Mellesleg az Owen által kiadott folyóirat, a The New Moral World is megvolt könyvtárában.) A szovjet történetírás megkülönböztetett figyelmet fordít egy különös műre, illetve arra az éles bírálatra, amelyet Marx a szerzőjével szemben gyakorolt. Franciaország svájci követségének első titkára, a párizsi La Société asiatique tagja, A. de Gobineau az 1850-es években négy kötetben fejtette ki koncepcióját Az emberi fajok közti egyenlőtlenségről.29 Franciaország történetének ismert szovjet szakértője, V.M. Dalin rövid tanulmányt3 0 szentelt e kérdésnek, a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet archívumában őrzött első két kötetre, a bennük található számos Marx-megjegyzésre építve mondanivalóját. Közismert, hogy Gobineau három fajra osztotta az emberiséget: fehérekre, feketékre és sárgákra. Szerinte kizárólag a fehér faj alkotta meg és gazdagította a civilizációt, ezért „választott" faj, csakis a fehér nemzeteknek van történelme. Dalin Marx bíráló megjegyzései közül a legfontosabbakat idézve mutatott rá ana, hogy Marx volt az első, aki a történelem meghamisításával vádolta meg Gobineaut, és elutasította arra irányuló kísérletét, hogy „tudományosan" megalapozza a fajelméletet. Hogy kellően felmérhessük Marx kritikájának jelentőségét, szem előtt kell tartanunk azt a körülményt, hogy olyan korban született meg, amikor a francia rasszista művének még távolról sem volt olyan súlya, mint a 20. században, amikor a fajelmélet újabb produktumainak élén jelölték ki a helyét ebben a tudománytalan tudományban. Marx fő történeti munkáinak néhány kérdése „Létezik olyan vélemény, hogy Marx mintegy »véletlenül«, »többek között« vált történésszé, hogy történeti művei véletlen indítékoknak köszönhetik megszületésüket... Fáradhatatlan politikai harcos lévén, Marx alkatilag képtelen volt arra, hogy ne alkalmazza a társadalmi fejlődés általa felfedezett törvényét meghatározott történeti korok és problémák, különösen a folyamatban lévő politikai események elemzésére. Ám amikor az utóbbiakat fejtegette, elkerülhetetlenül történetíróvá változott át."3 1 N.M. Lukin 50 évvel ezelőtti figyelmeztetése változatlanul időszerű, elegendő emlékeztetni az e témával foglalkozó munkák csekély számára. Idézett megállapításában még egy fontos, tovább fejleszthető gondolat rejtőzik, nevezetesen %z, hogy Marxtól mi sem állott távolabb, mint az a szándék, hogy a történelmi materializmus általános érvényű törvényeit mechanikusan alkalmazza. írásaiban nem mutatható ki semmiféle automatizmusnak a 2 ' Vö. P. Louis: François Vidal. Ein französischer Sozialist des Jahres 1848. Neue Zeit. 1901-1902. 2. Bd. 545-548. 2 9 A de Gobineau: Essai sur l'inégalité des races humaines. I—II. Párizs, 1853. III—IV. uo. 1856. 3 0 К Dalin: Marx et Gobineau. Recherches Internationales. 1973. N. 74. 3 l N. M. Lakin, i. m. 389-390. 4 Századok 1983/6
