Századok – 1983
FOLYÓIRATSZEMLE - Rudolph; Richárd L.: A társadalmi struktúra és az osztrák gazdasági növekedés kezdete 1180
1180 FOLYÓIRATSZEMLE egyiknek a másik után, ahogy leszereltek, vagy más módon eltávoztak. Csak 1878-ban, amikor meghalt, és a temetésére készültek, derült ki, hogy Mrs. Nash - férfi. Mindezek alapján Anne M. Butler professzor arra a megállapításra jut, hogy ha a katonai vezetés gyakorlatilag nem is engedélyezte a prostitúciót a hadseregen belül vagy a katonasághoz kapcsolódóan, a kettő szimbiózisa mégis olyan tény volt, amelyet minden parancsnok és tiszt tudott, legfeljebb hivatalosan nem vett róla tudomást. Sőt, a korlátozott, szervezett és ellenőrizhető prostitúció, ha bátorításra nem is, de hallgatólagos védelemre számíthatott a helyőrségekben. Az alkalomszerű és felületes ellenintézkedések, melyekre általában csak igen kirívó esetekben került sor, formálisak voltak, és semmiféle eredménnyel nem jártak. (PROLOGUE, Journal of the National Archives. Winter 1981. Vol. 13. No. 4. pp. 233-250.) Cs. F. RICHARD L. RUDOLPH: A TÁRSADALMI STRUKTÚRA ÉS AZ OSZTRÁK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KEZDETE A cikk célja az, hogy a Habsburg-monarchia gazdasági fejlődésének tanulmányozásában új megközelítési módokat javasoljon. Az alapvető szempont nem a periodizáció, vagy hogy mikor kezdődött, vagy nem kezdődött az iparosodás, hanem inkább az, hogy az iparosodást egy hosszú komplex folyamatnak tekintsük. Az első alapvető kérdés: hogyan lehetséges a „Vormärz" rendszerében ipari fejlődés a nem szabad munkaerő mellett? A második: a tőkés vállalkozók hiánya és a földbirtokos nemesség társadalmi hatalma mellett hogyan beszélhetünk iparosodásról az 1848-as forradalom előtt, a jobbágyság megszüntetése és a feudális maradványok eltávolítása nélkül? Egy lépéssel továbbmenve érdemes vizsgálni az ipar kiemelkedését a manufaktúrákból és a manufaktúrák kiemelkedését a háziiparból és mezőgazdaságból. Egy régió jellegének rövid vizsgálata:a cseh koronatartományoké - mely talán a Monarchia legiparosodottabb területe volt - segít megérteni ezt a folyamatot. Három fő és szorosan kölcsönhatásos folyamatot lehet megkülönböztetni ennek a régiónak a korai iparosodásában. Az első a tipikus „kezdeti-ipari" jelleg (proto-industrial), a második a manufaktúrák kifejlődése főként a nagybirtokokon és a harmadik a főképp városi ipar fejlődése. Úgy gondoljuk, hogy mindhárom folyamat és kölcsönkapcsolataik tanulmányozása sok mindent felderíthet az iparosodás fejlődéséről, mint egészről. A „kezdeti" vagy „elő-iparosodás" koncepciója a szegényebb, kedvezőtlenebb adottságú mezőgazdasági körzetek házüpara, vagy paraszti ipara és a gazdagabb, jobb adottságú mezőgazdasági körzetek között a komparatív előnyök alapján létrejött specializációt jelenti és az ennek következtében létrejövő népesség jövedelem- és termelésnövekedést. A gazdasági fejlődésre vonatkozó irodalom egy része azt a benyomást kelti, hogy az „ipari forradalom" a házüparnak a gépi termeléssel való felváltását jelenti. Ez hosszú távon bizonyára igaz. A falusi ipar azonban már jóval az „ipari korszak" előtt is létezett a cseh tartományokban. Másrészt a háziipari rendszer nemcsak hogy létezett a gépi ipar felemelkedésének időszakában, hanem gyakran kibővült, miközben maga a gazdaság egésze növekedett. Bár e század elején a bedolgozó rendszer aránya csökken, ismeretes, hogy a textil, vászon, gyapjú és gyapot házi feldolgozása fontos volt a Monarchiában. Hogy egy példát említsünk, 1902-ben a cseh koronatartományokban a gyapotszövők 50%-át házi termelőként, míg az összes népszámlálásba bevont munkások mintegy 70%-át mint házi, vagy otthoni termelésben tevékenykedőket írták össze. A fentebbi tényezőknél talán még fontosabb, hogy a manufaktúra és a bedolgozó rendszer között általános különbségtétel bizonyos fokig félrevezető. Sok korai manufaktúra magába foglalt a bedolgozó rendszerrel azonos módszereket is, bár a dolgozók egy helyre összezsúfolva dolgoztak. Ráadásul országról-országra, régióról-régióra jelentős eltéréseket találunk annak mértékében .ahogyan ugyanazon termék termelési folyamatait háziipar keretében, míg más folyamatokat centralizált műhelyekben, gyárakban végeztek. A kombinált otthoni és gyári termelés aszerint is változott, hogy a termelés különböző fázisait hogyan tudták gépesíteni.
