Századok – 1983

FOLYÓIRATSZEMLE - Rudolph; Richárd L.: A társadalmi struktúra és az osztrák gazdasági növekedés kezdete 1180

FOLYÓIRATSZEMLE 1181 Ez azt jelenti, hogy nem szabad az „ipari" és a „háziipari" termelést szembeállítani, mint egymást kizáró tényezó'ket, hanem az iparosodást inkább olyan folyamatnak tekinthetjük, melyben a gyári és otthoni termelés kölcsönkapcsolatait kell vizsgálni. A Habsburg-területekre vonatkozóan a haladás előmozdításában a mezőgazdaság, az ipar és bankügy területén Eduard März elismeri a nemesség szerepét. Valóban úgy tűnik, sehol máshol Közép-Európában nem kapcsolódott be a gyáriparba az arisztokrácia vagy földbirtokos osztály olyan mértékben, mint Csehországban. A vállalkozókat eddig nem elemezték olyan mértékben, hogy általános képet nyerhetnénk a vállalkozók jellegéről. A zsidó vállalkozók a velük szemben alkalmazott megszorítások ellenére különösen jelentős szerepet játszottak a textiliparban, Moravská Ostrava szénbányászatában és később a cukoriparban. Kétségtelen, a munkaerő mozgását korlátozták a Habsburg-monarchiában, a burzsoáziának kisebb társadalmi súlya és szerepe volt. Mindezen akadályok ellenére a gazdaság mégis „mozgott". A válasz erre a paradoxonra az infrastruktúra, az alapanyagipar, bányászat és kereskedelem, valamint az iparosítás egyéb feltételei széles körű fejlődésének újrafelfedezésében keresendő. Ezen ágazatok már 1848-at megelőzően széleskörűen létrejöttek. Minden olyan érv ellenére, mely a társadalmi struktúra fejlődést gátló hatását kívánja alátámasztani, amit végső soron megfogalmazhatunk, mint legfontosabbat az az, hogy az iparosítás folyamata az 1848 előtti rendszer bázisán belül és arra épülve jött létre. Ennélfogva az iparosodási folyamatot inkább ezen rendszer lényeges részének kell tekinteni, semmint a rendszertől idegen tényezőnek. (East Central Europe\L'Europe de centre-est. 7, Pt. 2 (1980), 207-224.) T.L. A folyóiratszemlét írták: Barda Beáta (В. В.), Cs.Kottra Györgyi (Cs. K. Gy.), Csákvári Ferenc (Cs. F.) és Tímár Lajos (T. L.).