Századok – 1983

TÖRTÉNETI IRODALOM - Sitzler Kathrin: Szolidaritás vagy zsoldosság? A külföldi szabadcsapatok a magyar szabadságharcban 1848-49 (Ism.:Erdődy Gábor) 1157

TÖRTÉNETI IRODALOM 1157 bemutatása. Ha a Kancellária a Habsburgkereskedelem- és iparpolitika Magyarországra káros elemeiről beszél, ennek előzményei ott vannak a 18. századi magyar és erdélyi rendek olykor igen nívós reformtervezeteiben - az 1790 és 1832 közti „merkantil" reformellenzékiség pedig szinte ettől a felvilágosult reformer-csoporttól veszi át ezt a zászlót. Ha a Kancellária koncepciójában felmerül a társadalmi szerződés gondolata, 1790-ben nem meglepő, ha ezt a rendi reform programjában találjuk meg. A Kancellária arról igyekszik meggyőzni az uralkodót, hogy a magyar törvényekben adva vannak a reform lehetőségei, az alkotmányt csak „a korhoz kell igazítani" - fél évszázaddal később Wesselényi a rendeket vezérelné a liberális reformra, ugyanezzel a taktikai érveléssel. A Kancellária elvi állásfoglalásainak tehát még nagyobb is a (tágabb horizontban vett) történeti jelentősége, mint Hajdú könyvéből kitűnnék; az általa előadottnál is erősebben, szervesebben kötődnek közel másfél évszázad magyar történelmébe. Mindez természetesen csak továbbgondolása Hajdú Lajos gondolatainak. S e jelentős munka érdemei közt nem az utolsó ez a tovább-gondolkoztatás. Trócsányi Zsolt KATHRIN SITZLER: SOLIDARITÄT ODER SÖLDNERTUM? DIE AUSLÄNDISCHEN FREIWILLIGENVERBÄNDE IM UNGARISCHEN UNABHÄNGIGKEITSKRIEG 1848-49 Biblio Verlag Osnabrück 1980.481 1. SZOLIDARITÁS VAGY ZSOLDOSSÁG? A KÜLFÖLDI SZABADCSAPATOK A MAGYAR SZABADSÁGHARCBAN 1848 -49. Bár az 1848/49-es magyarországi forradalomról és önvédelmi háborúról készült legjelentősebb összefoglaló munkák néhány sorban megemlékeznek róluk, Nemeskürty István: Kik érted haltak szent világszabadság c. könyve behatóbban tárgyalja tevékenységüket, a magyar nemzet megsegítésére külföldről érkezett harcosok szerepének tudományos igényű feldolgozásával a szakirodalom mindeddig adós maradt. Nagy a jelentősége tehát a Studium zur Militärgeschichte, Militärwissenschaft und Konfliktforschung c. sorozat 24. kötetének, amelyben a müncheni szerző arra vállalkozik, hogy elsősorban budapesti és részben bécsi levéltári forrásokra támaszkodva feldolgozza az 1848—49-ben Magyarországon harcolt német, olasz és lengyel légió történetét, s a magyarországi - helyenként közép-európai - katonai, politikai események menetébe ágyazva annak elemző értékelését adja. A munka mindenekelőtt az „idegenek" részvételének motivációira (univerzális szabadságideál, kozmopolita idealizmus, áldozathozatal Magyarországért, vagy a saját hazáért), a szabadcsapatok tényleges katonai szerepére, s arra keres választ, hogy aktív jelenlétük mennyiben befolyásolta a bel-, ill. külpolitikai folyamatok alakulását. A felvetett kérdések tisztázásához Sitzler a légiók rendkívül összetett keletkezéstörténetének vizsgálatából indul ki, majd a problémákat sűrítve magában hordozó folyamatok sokoldalú elemzésére alapozva teljes történeti áttekintésre törekszik. A három légió történetét külön-külön tárgyalja, mert úgy ítéli meg, hogy a választott megközelítés biztosítja a legkedvezőbb lehetőségeket a specifikus jellegzetességek pontos bemutatására, az összehasonlításra, differenciált összkép megrajzolására. Az olasz csapatok működéséről rendelkezésre álló gazdag szakirodalom lehetővé tette, hogy. más történészek munkáira támaszkodva átfogó képpel szolgáljon, a német és a lengyel légió mindeddig kevéssé ismert történetét azonban saját kutatásaira alapozva rekonstruálja. Sitzler alapkutatásai ismeretében ma már megállapítható, hogy a három légió története számos közös vonásuk ellenére, az „anyaországok" eltérő helyzete következtében, keletkezésében és fejlődésében egyaránt lényeges eltéréseket mutat. Míg ugyanis a német légió megszületése az októberi bécsi forradalom leverésével közvetlen összefüggésben áll, állománya kezdetben a menekültekből szerveződött, majd az ország német etnikumú lakosságában találta utánpótlását; az olasz „sereg" a Magyarországon állomásozó császári ezredek itáliai egységeiből verbuválódott; addig a lengyel légió megalakuló Századok 1983/5