Századok – 1983

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kovács Ágnes: Iratok a nyírségi salétromtermelés történetéhez a Rákóczi-szabadságharc idején (Ism.: Bánkúti Imre) 1153

TÖRTÉNETI IRODALOM 1153 KOVÁCS ÁGNES: IRATOK A NYÍRSÉGI SALÉTROMTERMELÉS TÖRTÉNETÉHEZ A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEJÉN. Folia Rákócziana 5. sz. Vaja, 1981. 120 1. Idestova negyedszázada jelent meg Heckenast Gusztáv úttörő könyve (Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Bp., 1959.), amely a hadiipar fejlődését, a munkások helyzetét, a felkelés pénzügyi gondjait s végül az elkerülhetetlen gazdasági visszaesést tárgyalta. De éppen Heckenast munkája tette világossá, mennyi tennivalónk van még ahhoz, hogy a Rákóczi-szabadságharc gazdaságtörténetét kellő mélységben és részletességgel feltártnak mondhassuk. Kovács Ágnes könyvét egészében úgy értékelem, mint az ehhez a törekvéshez való jelentős hozzájárulást. A Nyírség már régtől fogva a salétromfó'zés és -termelés egyik fontos bázisa volt, s ekként számolt vele Rákóczi is. A salétromos gazdák hagyományos, évszázados módszerekkel - a közölt leírásból világosan kiderül a folyamat nehézkessége és alacsony termelékenysége - állították elő a puskaporhoz nélkülözhetetlen nyersanyagot, amit a nagykállói kincstári salétromofficínában finomítottak, alkalmassá téve a puskapor készítésére. Természetesen a nyírségi salétromtermelésben, mint cseppben a tenger, tükröződött a szabadságharc minden pénzügyi és társadalmi gondja. Elméletileg ugyanis a kuruc állam pénzen vásárolta meg a parasztoktól a nyerssalétromot, hogy érdekeltté tegye őket a termelésben, sőt annak fokozásában és bővítésében. A kuruc államháztartás legnagyobb gondja azonban éppen a készpénzbevételek alacsony szintje volt, vagyis a kincstár nem tudott fizetni a parasztoknak. Rákóczi ezért először bizonyos terhek alól mentességet adott a nyírségi salétromos gazdáknak, ezzel akarva a termelésre ösztönözni őket. Ez viszont sértette a nemesség és a vármegye érdekeit, mert ezáltal csökkent az adózóképes személyek száma, sőt olyan parasztok is adómentességet szereztek, akik nem termeltek salétromot. A rézpénz kibocsátása sem oldotta fel a szabadságharc pénzügyeinek ezt az alapvető ellentmondását, mert gyorsan elértéktelenedve, senki sem fogadta el. A nagykállói salétromfőző bérbeadása sem hozott megoldást. Eleinte ugyanis nem akadt tőkével rendelkező vállalkozó, amikor pedig Lónyay Ferenc és Eötvös Miklós 1709-ben mégis kötélnek állt, a kincstárnak szállított 1000 mázsa salétrom árát csak nagy nehezen kapták meg, vagyis futottak befektetett pénzük után. Kovács Ágnes forráskiadványa is jól dokumentálja, hogy a magyarországi iparfejlődésnek legfőbb gátja a pénz- és tőkehiány volt, amely lehetetlenné tette a termelés bővítését és a tőkés termelés csíráinak megjelenését. Kovács Ágnes kiadványa azt is jól példázza, hogy egy tulajdonképpen helytörténeti témájú dokumentumgyűjtemény számos országos, általános érvényű adatot tud szolgáltatni. Mert amíg pl. a Szabolcs-Szatmár megyei pedagógusok a szülőföld múltjának közelebbi megismertetésére és megszerettetésére tudják felhasználni a kötetet, ugyanakkor a gazdaságtörténettel foglalkozó történész országos kihatású törvényszerűségeket ismerhet meg a dokumentumokból. összefoglalva tehát: Kovács Ágnes több szempontból is használható, fontos dokumentumokat tartalmazó kötetet válogatott össze, amit a Rákóczi-szabadságharccal foglalkozók eredményesen tudnak forgatni. A Rákóczi-szabadságharc történetével foglalkozók körében jól ismertek a vajai Vay Ádám Múzeum Baráti Köre által kiadott piros-kék szegélyű kis kötetek. Jelentőségüket növeli, hogy központi forráskiadási lehetőség hiányában (az Archívum Rákócziánum továbbra is csipkerózsika-álmát alussza), e kiadványok jelentenek némi forrásközlési lehetőséget. Eddig a sorozat hat száma látott napvilágot. Erkölcsi kötelességünk tehát, hogy megemlékezzünk a Vay Ádám Múzeum igazgatójáról, az 1982 márciusában hirtelen elhunyt Molnár Mátyásról, aki csendes, szívós szervezőmunkával, hitmélységű ügyszeretetével szűkebb pátriájának, Vajának társadalmát mozgósítva, s a megye támogatását megszerezve, megteremtette a sorozat kiadásának lehetőségét. Aki kezébe veszi a Folia Rákócziána füzeteit, gondoljon tisztelettel rá. Bánkúti Imre