Századok – 1983
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103
1112 GYÖRFFY GYÖRGY Zoltánfehérvár név is keletkezhetett volna, ez a képzés azonban a 12—13. századra teljesen kiveszett, s így az Erdélyt és Fehérvárat több évig kormányzó Merkur vagy Benedek sem adhatott nevet tisztsége székhelyének, s nem jöhetett volna létre egy-egy Merkurfehérvár- vagy Benedekfehérvár-féle elnevezés. E korban tisztségviselő nem is adott nevet ideiglenesen kormányzott várának, legfeljebb örökbirtokosa, mint pl. Aba nembeli Mákján Makjánvárának (Heves megye). Örökletesen bírták a Kán-nembeliek Medgyest, s ezért járult a Gyula- előtag Gyulamedgyese nevéhez. Ugyancsak örökös birtoklás révén kapta a 15—17. században Érsekújvár és Vajdahunyad a birtokos méltóság nevét. Gyulafehérvár neve összevethető a magyar Érsekújvár és Vajdahunyad nevével, ahol is a birtokos érsek és vajda méltóságneve tapadt a névhez. Gyulafehérvár latin megnevezésében sem olyan változással kell számolnunk, hogy az eredetibb Alba Transsilvana (~Ultrasilvana) nevet fokozatosan kiszorította az újabb Alba Jule elnevezés, hanem két területen egyidejűleg keletkezett eltérő névvel van dolgunk. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza számára összeállított közel teljes adatgyűjtésből az alábbi következtetés vonható le. Az Alba Transsilvana (~Ultrasilvana), azaz Erdélyi, jelentése szerint 'Erdőn túli' Fehérvár megnevezés az „erdőn inneni" Magyarországon keletkezett, s mint „hivatalos" megnevezés terjedt el egész Magyarországon. A silva 'erdő' itt a Bihar-hegység tömbjét jelenti, mely a Kárpátmedencét egy „erdőn inneni" és „erdőn túli" részre választotta, s nem a Kárpátokat, melynek középkori latin neve Alpes, magyarul Havas volt; a Kárpátokon túli részeket Transalpinus, magyar Havaselvi melléknévvel különböztették meg. Ami az Alba Jule 'Gyulafehérvár' névalakot illeti, ez Erdélyben írt oklevelekben szerepel (1274, 1291, 1295)21 ; olykor egy alkancellárrá lett gyulafehérvári esperes használja királyi oklevelek záradékában (1300), s az Anjou-kor elején is csaknem mindig Erdélyben vagy erdélyiek írják le (1309, 1311, 1313, 1315, skk.).22 A Gyulafehérvári káptalan, mint ezt alább kiadott szövegei is mutatják, magát saját okleveleiben a szokott hivatalos Capitulum ecclesie Beati Michaelis (~Micahelis) Transsilvane néven nevezi meg.23 Mikor 1317-ben az erdélyi káptalan egyik tagja, az ózdi főesperes és családja a budai káptalannal kötött birtokcserét írásba foglaltatta, az erdélyi káptalan oklevelének szövegében a kettős in comitatu Albensis Jule Transsilvane, az erdélyi káptalan által átírt budai szövegben pedig a szokatlanul precíz in partibus Transsilvanis, in comitatu Albensis Jule alakot találjuk,2 4 viszont az erdélyi káptalan által 1317. 31 Teutsch, G. D.-Firnhaber, Fr.: Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens. Wien 1857. I. 103; Zimmermann, F.-Werner, С.: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Hermannstadt 1892. I. 177; 1291: D. 57223; Hazai okmánytár. Szerk.: Nagy Imre. Budapest 1891. VIII. 349. 2 2 Ld. az adatokat Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Erdélyi Fehér vármegye, Fehérvár címszó alatt (sajtó alatt). 1349-tó'l szerepel az Alba Gyule alak (Zimmermann-Werner II. 73), mely a 15. századra általánossá válik, Id. e sorozat III —VI. köteteit az index alapján. 2 3 Ld. pl. alább 12. sz. A 17. sz. alatt kiadott oklevélszöveg a 18. századi másolatban Transylvanie névalakot ad, ami korszerűtlen, mert Transilvania országnév a 15. század előtt nem használatos. Ld. alább. 24 Ld. 18. sz.
