Századok – 1983

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103

GYULAFEHÉRVÁR KÁPTALANJÁNAK REGISTRUMA 1113 július 8-án ugyanezen birtok cseréjéről kiadott eredeti oklevélben csak a rövid in comi­tatu Albensis Jule2 5 megnevezés olvasható. Mindez kétségtelenné teszi, hogy már a kezdetektől, legalábbis a 11. századtól kialakult az a kettősség, mely szerint Magyarország „erdőn inneni" részén az „erdőn túli" székhelyet Erdélyi Fehérvárnak (Alba Transsilvana ~ Ultrasilvana) nevezték, míg Gyulafehérvár (Alba Jule) a város erdélyi megnevezése volt! Ott így különböztet­ték meg Gyulafehérvárat Székesfehérvártól, de rövid megnevezésként, otthoniasan in­kább csak a Fehérvár (Alba, W.eissenburg, Belgrad) megnevezés járta. Az eredetibb Alba Jule megnevezés mellett a 16. század elején jelent meg az Alba Julia névalak,2 6 ami nyilvánvalóan a magyarországi humanista latinság terméke. Ami Erdély középkori latin megnevezését illeti, a Transsilvania névalak 1332-ig egykorú hiteles forrásban nem fordul elő, s a hatkötetes erdélyi szász okmánytárban hasonló a helyzet az 1460-as évekig. Eredeti hiteles oklevelekben az 1469, 1470, 1471 évekkel kezdődik a Transsilvania országnév folyamatos használata.2 7 Magyarországon és külföldön a 11-14 században csak a magyar Erdély {<,erdö elü') latin Ultra Silvas fordítása és jelzős Ultrasilvana ~ Transilvana (~ Transsilvana) + terra vagy pars alakjai használatosak. Erdély latin megnevezésének alakulásában, amire az Árpád-kori oklevelek méltó­ságnévsorai az erdélyi püspök és az erdélyi vajda említésével gazdag adatsort nyújtanak, az a fő változás figyelhető meg, hogy a 11—12. században főleg az ultra 'túl' praeposi­tióval képezték nevét, majd a 13. század első évtizedeitől a trans praepositiós alak teijedt el. Ebből felszínes vizsgálattal azt a következtetést lehetett levonni, hogy az időben korábbi Ultrasilvanus összetételt 1200 táján váltotta fel a Transsilvanus alak.28 Valójában nem erről van szó, hanem az európai latinság területileg eltérő szóhasz­nálatának magyarországi tükröződéséről. Számtalan példával igazolható, hogy az Alpoktól délre, Itáliában ultra praeposi­tiós összetételeket képeztek (pl. Ultramontanus, Ultra Alpes, Ultrabrentanus, Ultrapa­danus),2 9 míg az Alpoktól északra a németországi latinság a trans praepositiós összeté-2 5 Dl. 29665. 26 Első hiteles előfordulása irodalmi műben 1519: Madzsar Imre: Gyulafehérvár és Alba Julia. Magyar Nyelv 12 (1916) 361; oklevélkiadásban 1521/XVII: A széki Teleki család oklevéltára - Codex diplomaticus familiae Teleki de Szék. Szerk.: Barabás Samu, Budapest 1895. II. 449. Olvasati hiba lehet az 1438-i Datum Albae Juliae (Zimmermann-Wemer-Giindisch V. 5.). 27 A Zimmerrriann-Werner művét folytató Gündisch G.: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Bukarest 1981. VI. 378, 408, 453, 525, 532 alatt közöl 1469-1471 évi adatokat. Hibás másolatban, kivonatban, vagy későbbi kéz rávezetéseként a következő oklevelekben szerepel kétes Transsilvania adat: 1402 (i. m. III. 265); 1440, 1446, 1447, 1448 (i. m. V. 57, 169-170, 216, 242); az első, másolatban is megbízhatónak látszó adat: 1461: Ego fráter Thomas Siculus ordinis praedicatorum vicarius in Transsilvania ac prior immeritus conventus Sancti Petri iamdicti ordinis et fratrum in Corona situati regni Vngarie (Uo. VI. 103-104); kétes névalakok: 1463 (Uo. 152-153). **Mátyás, F. (Florianus): Históriáé Hungaricae fontes domestici. Quinque-ecclesiis 1881. I. 165-167. 2 9 Itáliai írók az „Alpokon túl" területmegnevezésre az Ultra Alpes-1 használták. Id. a 997 körül író római Canaparius Szent Adalbert vitáját és a „Vita quinque fratrum" szerzőjét (Monumenta Poloniae Historica. N. S. IV/1. 34, IV/3. 39, 41). Az„Alpokon túli" megjelölése Ultramontanus volt, ld. p. 930: Carte deli' Archivio capitolare di Pisa. Ed.: Faleschi, E. Roma 1971. 2; 1121: Acta

Next

/
Thumbnails
Contents