Századok – 1983

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Györffy György GYULAFEHÉRVÁR KEZDETEI, NEVE ÉS KÁPTALANJÁNAK REGISTRUMA Az erdélyi püspökséget Szent István alapította Gyula (Jula) magyar vezér székhelyén, az erdélyi Fehérváron (Alba Transsilvana), melyet róla Gyulafehérvárnak (Alba Jule, Alba Julia) neveztek. Ezt a tényt a következő adatok bizonyítják: A bővebb magyar krónikák, a 11. század végén írt, de csak 14—15. századi folytatásban fennmaradt szövegei szerint a hét honfoglaló magyar vezér egyike, Gyula, Erdélyben vadászat közben rábukkant a hajdan rómaiak által épített .fehérvárra". Az eredetibb változatot őrző Vatikáni- és Sambucus-kódex, valamint a Budai Krónika és a kivonatos Pozsonyi Krónika szerint: Tercius vero capitaneus Gyula (~Gula) fuit. . .. Eratque iste Gyula dux magnus et potens, qui CIVITATEM ALBAM (~Alba) in Erdeel (~Erdelu ~ Erdelw ~Erdeuel) in venatione sua invenerat, que iam pridem a Romanis constructa fuerat.1 Hasonló szöveget őrzött a magyar krónika Heinrich Mügeln által készített német fordítása a 14. századból: Der selb Gyula waz ein grosser herczog und gewaldig. Der selb vand die stat WEYSSENPURG, do er jagen schold, di lang hie von der Romern gepawt waz} Ettől az alapszövegtől kissé eltérő változatot adott a 14. századi Képes Krónika, melynek írója sajátos módon a Civitatem Albam helynevet civitatem magnam-ха változtatta,3 s Domanovszky a Szentpétery szerkesztette Scriptores Rerum Hungaricarumban, a bővebb krónikák kritikai kiadásában hibásan csak ez utóbbi változatot közölte, és nem jelölte, hogy az archaikusabb szövegeket őrző szövegekben (R,B,S) Civitas Alba áll, mint az erdélyi Gyula székhelye. Ez a komoly hiba elősegítette olyan téves feltevés elterjedését, mely szerint a 10. századi három Gyula vezér székhelye nem Fehérvárt, 'A Vatikáni-kódexre: Bibliotheca Apostolica Vaticana. Cod. Lat. 6970. fol. 4 v, vö. Lucius, J.: Inscriptiones Dalmaticae. Venetiis 1673. 78; a Sambucus-kódexre: Budapest, Orsz. Széchényi Könyvtár: CLMA. 406, fol. 12 r; a Budai Krónikára : Chronica Hungarorum. Budae 1473. p. 10 v; a Pozsonyi Krónikára: Scriptores Rerum Hungaricarum. Ed. : Szentpétery, E. [röviden :SRH.) Budapest 1938.11. 33. 2Uo. 132. 3Uo. I. 291; vö. Képes Krónika - Chronicon Pictum. Phototypice impressum. Budapestini 1964. fol. 13 r. Hasonló szövegmódosulás: a bó'vebb krónikák szövegében, ahol az Árpád által Szvatopluknak adott ajándékokról van szó, equum album et magnum áll, de a Képes Krónika írója tollán az album kiesett és csak magnum maradt (vö. SRH. I. 288); a Pozsonyi Krónikában csak equum album áll (Uo. 11.32).