Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Társadalom; nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) 1061
1094 MISKOLCZY AMBRUS magát polgártársaival, egyesült az aristocratia szabadelvű részével, és megoldva lőn sok eredményteljes haladási kérdés.".16 7 A törvényhozó munkának azonban alapvetően csak elvi jelentősége lehetett. A törvény előtti egyenlőség, az emberi méltóság tiszteletben tartása követelményének érvényesítésével próbáltak rést ütni a feudális jogviszonyok falán. Többek között olyan törvényjavaslatok készültek, amelyek megerősítették a jobbágyok szabad költözését, rögzítették a szolgáltatások felső határát, biztosították a jobbágyok birtokszerzési és pereskedési jogát, a nem-nemesek számára a tisztségviselés lehetőségét, meghatározták a birtokos nemesség részvételét is a közmunkákban, hogy ezzel megtegyék az első érdemi lépést a közteherviselés biztosítása érdekében.16 8 Végül Teleki László a zsidók emancipációjáról szóló törvényjavaslat összeállítását sürgette.16 9 A diéta végre elrendelte, hogy a rendszeres bizottság törvényjavaslatot állítson össze az ortodox vallás egyenjogúsításáról és bevetté nyilvánításáról, amit már jó néhány 1834/5-i diétái követutasítás is sürgetett.17 0 Az ellenzék egyelőre abban a tudatban ünnepelhetett, hogy miközben „anyag és forma szünetlen mérlegen valának", végül is „hónapokra terjedő munkásság után a szemelvényi eljárásróli elmélet igazolta a sikert, és a siker megkoronázta az elméletet".171 Kolozs megye körlevélben szólította fel Pest megyét az erdélyi példa követésére.172 Kossuth pedig azokhoz is szólt, „kik parányi erőlködéseink parányi eredményeihez kevélykedve Erdélyről még csak nemrégiben is bizonyos felsőbbség érzetével szoktak volt emlékezni, s hajlandók voltak a testvérhonról azt gyanítani, hogv az önsúlyt volna képes kötni haladó lábainkra és íme! azon vesszük észre magunkat, hogy Erdély túlhaladott, hogy az erdélyi nemesség igazságszeretetének s nagylelkűségnek jeleit adá, melyekre nézve minekünk csak a követés dicsősége maradott fenn." Mindennek az uniópropaganda folytatása mellett rendkívüli jelentőséget kölcsönzött az, hogy a pozsonyi diétán is döntő lépésekre készültek a közteherviselés érdekében. Persze a túlzás és a célzatosság tagadhatatlan Kossuth ítéletében, de a történeti teljesítmény értékelését reális alapokra helyezte annak hangsúlyozása, hogy „Erdélynek jelen közjogi állapotában a reform ösvényéni haladás sokkal több természetes akadállyal jár, mint minálunk, következőleg, hogy ott minden lépésnek több érdeme van".173 Még akkor is, ha az erdélyi liberális mozgalom korántsem lehetett annyira összetett, mint a magyarországi, ha programszerű célkitűzéseiben (de főleg azok megvalósításának esélyeiben) annyira különböző volt, hogy azok, akik 16 ''Kemény Zsigmond: A Pesti Hírlapnak „A testvérhon" című vezércikkéről. EH 1842. 79. sz. '"Erdély nagyfejedelemség 1841 к év november 15 kére Kolozsvár szabad királyi városába hirdetett országgyűlésének irománykönyve. Kol. 1841-43. "'A közigazgatási bizottmányi osztálynak - jegyzőkönyve tanúsága szerint - a zsidóemancipáció ügyében készített terjedelmes munkálatai már nem kerülhettek a diéta elé. OL Gubernium Transylvanicum, Cista Diplomatica, Diaetalia, 119. cs. 170 A görögkeleti vallás bevetté nyilvánítását célzó törvényjavaslaton dolgozó rendszeres bizottsági osztály kiváró álláspontra helyezkedett. További munkálatait attól tette függővé, hogy az uralkodó milyen választ ad a diétának a görögkeleti papok számára a bevett felekezetek papjait megillető „összes szabadságok használatát" megítélő végzésére és feliratára. OL Diaetalia, 123. cs. 171 Kemény Zsigmond: Szemelvényi eljárásunk felől. EH 1842. 93. sz. 172 OL Gyrás gyűlési jegyzőkönyvek, 23. k. 189-190. 173 Kossuth Lajos: A testvérhon. Pesti Hírlap 1842. 181. sz.
