Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Társadalom; nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) 1061
1076 MISKOLCZY AMBRUS felekezeti hovatartozást politikai játékszerré süllyesztő hatalmi viszonyoktól. És még olyan hátrányos megkülönböztetés is érhette őket, mint Bölönit, aki — a jól ismert „nem hisszük, csak valljuk" alapján — magát katolikusnak feltüntetve járhatott csak a brassói katonai nevelőintézetbe, hogy ott németül tanulhasson.8 7 A megaláztatásokat nem üres gőggel és daccal ellensúlyozták. Annak tudatához, hogy felekezetüknek voltak ugyan mártírjai, de inkvizitorai nem, racionalizmusra alapozott erkölcsi felsőbbség érzése társult.8 8 Vagy megfordítva: már-már deizmusba hajló teológiai szemléletük volt a racionalizmus iránti fogékonyságuk hordozója, és ez sokaknál „az ész és lelkiesméret" harmóniájához vezetett.8 9 „Érdélyisége": ennek a sajátos társadalmi és szellemi közegnek az indíttatása csak hozzásegíthette Bölöni Farkas Sándort az amerikai demokrácia „felfedezéséhez",90 ahhoz tehát, hogy az Erdélyben addig elsősorban a vallásszabadság földjeként ismert országban a kelet-közép-európai elmaradottság ellenpéldáját láttathassa útibeszámolójában. Pedig még 1829-ben is úgy érezte, hogy az első magyar nyelvű étlap összeállításával „többet tehetek az egészre nézve, mint egy theoreticus munkával tehetnék".9 1 Elméleti tájékozódottsága és hajlamai ellenére Széchenyi és Wesselényi után nem is vállalkozott teoretizálásra. Viszont mesterien szőtt útleírása leíró-ismertető részeihez olyan axiomatikus megnyilatkozásokat, mint például: „az egyesült státusbelieknek minden diplomájok a természet törvénye, s annak magyarázására — csak józan ész kell."92 Bombaként hathatott egy-egy ilyen megjegyzés olvasói körében, abban a világban, ahol a természetjogot az emberi alá- és fölérendeltség, a feudális abszolutizmus igazolásának szolgálatába próbálták állítani a politikai tudományok hivatalos és olykor még önkéntes művelői is. Méltán jelzi Bölöni hatását művének torz visszhangja is, amikor később a megyegyűléseken „nem vagyunk Amerikában" felkiáltással védték a nemesi előjogokat, vagy a nemesi demokráciát állították a másik kontinens polgári demokráciája fölé.9 3 De egyelőre a kisnemességet még nem lehetett fellázítani a liberálisok ellen, éppen sérelmi politikájuk miatt, mely így egyszerre volt erejük alapja és gyengeségük jele. A haladást a sérelmi politika hangadói képviselték, s ez a sérelmi politika csak forma volt. Többen pedig már úgy látták: Erdély alkotmányos szerkezete annyiféle nemzeti meg vallási érdeknek biztosít intézményes képviseletet, hogy az erdélyi diétán egyelőre képte"7 Nagyajtai Kovács István: Emlékjegyzetek. Keresztény Magvető 1873. 41. "Brassai Sámuel: Félreértés. Keresztény Magvető 1870, Mikó Lörincz: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere. Bp. 1931. '9 Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. Buk. 1966. 163. A gazdag szakirodalomban általában csak az elnyomottság érzését szokták kiemelni Bölöni vallási hovatartozása kapcsán, az unitarizmus szubjektív, racionalizmusra ösztönző jellegét a legalaposabban elemzi Bölöni Farkas Sándor: Journey in North America, 1831. Trans., ed. : Árpad Kadarkay. Santa Barbara, Calif.- Oxford. 1978. 63-64. Ugyanakkor túl elszigetelt magányos hősként, törekvései társadalmi alapjaitól kissé elszakítva állítja elénk Bölönit. 90 Hatvany Lajos: Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát. Bp. 1934. 9 л Jakab: Bölöni. 277. 92 Bölöni Farkas: i. m. 274. 93 A Kolozs megyei markálison Cserey Miklós így bújtogatta a kisnemeseket: „Nem vagyunk Amerikában; hogy mindnyájan ország polgárai legyünk. Itt csak a nemes az, ez bír jogokkal." EH 1842. 90. sz.
